Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611-1655 - Zalai gyűjtemény 39. (Zalaegerszeg, 1996)

Bevezetés

BEVEZETÉS

Hét esztendővel az első kötet megjelenését követően lát most napvilágot Zala megye közgyűlési jegyzőkönyvei regesztáinak II. kötete. Az 1611 és 1655 közötti jegyzőkönyvi bejegyzések - ha hiányosan is - a megy e és a régió csaknem fél évszázadot átfogó történetének fontos adatbázisai, információk sorával szolgálnak a közigazgatás, a török elleni harcok, az egyes családok és települések történetéhez. A török által csaknem teljesen megszállt Somogy megyét 1596 és 1716 között közigazgatásilag összevonták Zalával, a közgyűlések jelentős részénél írásban is rögzítették, hogy az mindkét megye nemeseinek fórumául szolgál. így számos bejegyzés vonatkozik Somogyra, jelentős számban találhatóak azonban Vas, Sopron, Veszprém, és Baranya megyékre vonatkozó feljegyzések is, hiszen az átbirtoklások, költözések, rokoni kapcsolatok révén a régió nemessége több szálon kapcsolódott egymáshoz, jelentősebb kérdésekben pedig a szomszédos megyék kikérték egymás véleményét. A részben e korszakra is vonatkozó Somogy megyei közgyűlési töredékeket Tóth Péter jelentette meg.

Bár közismert, hogy a megye történetének e korszakra vonatkozó monografikus feldolgozása máig nem készült el, a 16-17. század iránt érdeklődők számára ajánlható néhány nyomtatásban is megjelent szakmunka, amelyek részletes bibliográfiai adatai a bevezető után kerülnek közlésre. Maksay Ferenc országos kitekintésű munkája Magyar- ország 16. századi birtokviszonyairól Zala adatait is részletesen feldolgozta. Jóllehet egy 1548-ban készült összeírás adatain alapul, amelyek csak részben adaptálhatók a fél, egy évszázaddal későbbi viszonyokra. Jelez bizonyos tendenciákat, iránymutatóul szolgál a megye határaira, birtokmegoszlására, a kis-, nagy- és középbirtok térbeli elhelyezkedésére. A megyei közigazgatás és a tisztikar történetével Degré Alajos alapműnek tekinthető tanulmánya foglalkozott, illetve jelen kötet szerzőjének egy munkája, amely többek között felhasználta e jegyzőkönyveknek akkor még kéziratban lévő adatait. Ezekre hivatkozva, s mivel az első kötet bevezetője már adott némi áttekintést a 16-17. századi megyei közigazgatás működéséről és feladatköreiről, az egyes tisztségek sajátosságairól, a történeti összefoglalást ez alkalommal nem tartottuk szükségesnek.

Zala megye közgyűlési jegyzőkönyveinek első kötete (levéltári jelzete ZML IV. l.a.- 1) 432 számozott oldalt foglal magába, amelyből az első 389 oldal az 1555 és 1632 közötti évekből fentmaradt közgyűlési és törvényszéki bejegyzések tisztázati, olykor gyaníthatóan fogalmazati példányait tartalmazza. A fentmaradó oldalakon (394-409.) 1624-től 1651-ig a megyei adókivetések és adók kimutatása szerepel, valamint 1658 június 8-i dátummal a szántói járás helységeinek Bárány Tamás szolgabíró által készí5