Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611-1655 - Zalai gyűjtemény 39. (Zalaegerszeg, 1996)

Regeszták

1698. (II. 92.) Ha a portális, vagy egytelkes nemesek a kiszabott időre ismételten nem szállítanak fát a keszthelyi várhoz, Légmán István szolgabíró egyenként négy fo­rintra büntetheti őket, és emellett még a faszállítást is el kell végezniük. 1699. (II. 92.) Bemutattak két nemesítő oklevelet, egyrészt Nagy István és testvére Nagy Balázs, valamint felesége Szalai Anna, lánya Ilona és fiai Mihály és Ferenc, Mi­hály felesége Farkas Dorottya és gyermekei János és Margit, Ferenc felesége Szabó Ilona és gyermekei, István, György és Katalin nemesítő levelét. 1700. (II. 92.) A másik nemesítő oklevél Őrsön lakó Szabó Miklós, felesége Erzsébet és gyermekei György és Erzsébet nevére szólt. Ellentmondó nem lévén a megye nemesi közönsége valamennyiüket befogadta. 94 ZALA MEGYE KÖZGYŰLÉSE 1653. július 3., Körmend 1701. (II. 93.) Jelen voltak Batthyány Ádám személyében Svasztics István a szüksé­ges megbízólevéllel és sok más tekintélyesebb és alantasabb nemes, valamint mindkét alispán, széplaki Botka Ferenc és Lipics Márton. 1702. (II. 93.) Bemutatták a nádor Marcheggen, április 6-án kelt levelét, hasonló­képpen a pozsonyi Magyar Kamara április 9-én kelt levelét az élelmiszersegély ügyében. A vármegye határozata szerint Szarka Lukács adószedő az említett segélyt minél gyor­sabban szedje be és szolgáltassa be a kamarának részletes számadást adva róla. 1703. (II. 93-94.) Bemutatták a nádor május 1-jén, Pozsonyban kelt levelét a végvári katonaság és a főúri szolgálatban álló nemesek gonosztettei és martalóckodásai ügyében. Hogy a jövőben ez ne fordulhasson elő, az említett katonák és szervítorok ha feljebbvaló­ik szabad menetelt biztosító levelei nélkül járnak, elfoghatok és megbüntethelők. A me­gye azt a határozatot hozta, hogy a tanúsítvány nélkül járókat a falvakban a helyi ma­gisztrátus is elfoghatja és megbüntetheti. 1704. (II. 94.) Bemutatták a nádor Marcheggen, április 2-án kelt levelét az olyan végvári katonák és végeken lakozó nemesek adózása ügyében, akiknek a szőlője a törö­kök által megszállt szomszédos helységekben, mások földbirtokán van. A nádor szerint szőlőjük után az ilyen személyek nem lehetnek teljesen adómentesek, mert az a faluk tönkremenetelével járna. Ezért a vármegye azt határozta, hogy az említett végvári kato­nák és nemesek a török által megszállt területeken a többiek által adott török adó felét fizessék, a szőlők minőségének megfelelően. 94 Ex manusenptis meis Notani. 122

Next

/
Thumbnails
Contents