Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)
BEVEZETŐ
tetésül a kézzel írott részleteket kurzív betűtípussal szedtük. Az értelemzavaró, stiláris hibákra, a rövidítések - a forrásban ezek első előfordulásakori - feloldására, vagy különösen a hosszabb dokumentumok esetében, azok kevésbé fontosnak tartott, ezért kihagyott részeire szögletes zárójelbe tett utalásokkal hívtuk fel a figyelmet. A források szövegét a mai helyesírási szabályok szerint a gépelési hibákat is kijavítva adtuk közre. A jelzetben az irat pontos lelőhelye mellett, annak archeográfiai sajátosságait közöltük. Részletesen megjelöltük a hitelesítés módját, sőt amennyiben a pecsét körirata eltért a kibocsátó által használttól, akkor azt külön is feltüntettük. Eredetinek tekintettük a szabályosan hitelesített (saját pecséttel, saját kezű aláírással) elküldött tisztázatokat. Ugyancsak a jelzetben olvashatóak azok a megjegyzések, amelyek nem kötődnek szorosan a szöveghez, de az iratképhez összességében hozzátartoznak, esetleg többlettartalmat is adnak (ceruzás feljegyzések, fejlécek szövege, rajzok stb.). Mivel az iratképző szervek a háborús illetve az azt követő súlyos gazdasági helyzetből adódóan - a felsőbb közigazgatási szervek kivételével - gyakorta rászorultak a már egyszer "használt" papíranyag vagy kitöltetlen űrlapok hátoldalának "másodlagos hasznosítására", ezért ezt a tényt külön nem jelöltük. Újságcikkek jelzeteiben a lap neve mellett a megjelenés dátuma olvasható. A nyomtatott plakátok esetében a levéltári jelzet után a nyomdavállalat nevét is feltüntettük. A jegyzetek a hagyományos (bibliográfiai és levéltári) hivatkozásokon felül adatokat tartalmaznak - amennyiben az megállapítható volt - az irat keletkezésének körülményeire, valamint az abban foglalt esemény elő- és utótörténetére vonatkozóan. A történések együttlaltatását segítik a belső, a kötetben szereplő dokumentumokhoz kapcsolódó utalások. A jelzetekbén és jegyzetekben előforduló rövidítéseket a dokumentumgyűjtemény végén található jegyzékben oldottuk fel. A névmutatóban a dolgozatok és a dokumentumok személy- és földrajzi neveit tüntettük fel. Ugyanazon név különböző változatait a szövegben az eredeti módon hagytuk, de a mutatóban természetesen a helyes - vagy annak vélt - alak szerepel. Amennyiben a teljes személynév nem volt kideríthető, annak közelebbi azonosíthatósága érdekében, zárójelben utaltunk az illető foglalkozására vagy lakóhelyére. Az ismertebb személyek életrajzi adatainak forrását - ha volt ilyen - azok első előfordulása során adtuk meg. Végezetül, de nem utolsó sorban hálánkat szerelnénk kifejezni mindazoknak, akik lelkiismeretes munkájukkal hozzájárultak a kötet elkészültéhez. Köszönet illeti Vonyó Józsefet, aki lektorként részletekbe menően feltárta a kézirat tartalmi és formai hibáit, egyúttal hasznos tanácsokat adva azok kiküszöböléséhez. Külön köszönet a Zala Megyei Levéltár munkatársainak, így a technikai szerkesztésért Dómján Józsefnek, valamint a gépelés - különösen a sokszori átgépelés - és hibajavítás fárasztó munkálatainak elvégzéséért Bakiné Irmai Mariannának és Ujváriné Kocsmár Margitnak. A szerkesztők