Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

KÁLI CSABA: Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai

a gazdák tenyésztési kedvét.

50 így még a viszonylag konszolidáltabb 1947-es esztendőre vonatkozó állatösszeírások sem mutattak ki jelentősebb emelkedést.

51 Az állatállomány - mint vonóerő - mellett hasonló nagyságrendű károsodás érte, az egyébként is szűkös gépi vonóerő-kapacitást. A front megérkezése előtt a megye területén 275 traktort számláltak össze,

52 melynek nagyjából a fele véglegesen vagy időlegesen üzemképtelenné vált

53 a hadi- illetve az utána következő "események" miatt. Sajnos a megmaradottak sem tudtak igazán hasznosulni az üzemanyag vagy éppen a szakszerű kezelőszemélyzet hiánya következtében. A tavaszi vetési munkálatok elkezdését a tulajdonviszonyok rendezetlensége, a vetőmagok és munkaeszközök szűkössége mellett a Vörös Hadsereg "egynémely", önmagáról megfeledkezett katonájának viselkedése is hátráltatta, akik nem éppen a köz- és vagyonbiztonságot növelték cselekedeteikkel. A föld újdonsült gazdái ilyen "adottságok" mellett kezdték el munkájukat, melynek első gyümölcseit - a beszolgáltatás, jóvátétel, katonák ellátása miatt - csak töredékében élvezhették. A fegyverszüneti egyezményben rögzített kötelezettségeket, még ha az a közellátás rovására is ment, teljesíteni kellett. Ebből a célból a köz- és a gazdasági szakigazgatás már meglévő hálózata mellé tömegével épültek ki, az igazából nem túl hatékonyan működő, ideiglenesnek szánt szervezetek. Ilyenek voltak például a községi (majd városi, megyei, kerületi, országos) termelési biztosok és bizottságok, amelyeknek a termelés majd a közellátás megszervezése terén kellett volna hatékonyan képviselni a kötelezettségek szülte kormányzati akaratot.

54 A gazdasági felügyelőség 1945. április 20-án kelt kimutatása "Zala vármegye határának összes kiterjedését" 847.912 katasztrális hold 244 négyszögölnek vette, melyből a szántóföld kiterjedése 335.834 kat. hold. Ebből még 1944 őszén bevetettek 187.319 kat. holdat. A tavaszra maradt 148.515 kat. holdból a jelentés időpontjában 88.139 kat. hold volt a bevetetlen szántóterület,

55 melynek mértéke később minimálisra csökkent. A gyengébb minőségű talajclőkészítés, bizonyos növényápolási munkák elmaradása az alacsonyabb termésátlagokban jutottak kifejeződésre, amelyek a következőképpen alakultak: őszi búza 5,5 q; őszi árpa 7 q; tavaszi árpa 6 q; őszi rozs 4,5 q; zab 5,5 q kat. holdanként.

56 3U ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 528/1946. 51 ZML. Zvm. Gazd. Fel. vegy. ir. 1946. 52 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 326/1945. 53 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 836/1945. és 987/1945., Vö. (ettől eltérő adatokkal) Körmendi Lajos-Lendvay Béla-Tihanyi László: A vonóenergia felhasználás változása Zala megye mezőgazdaságában 1935-1976. In: Zalai Gyűjtemény 8. Zalaegerszeg, 1978. 178. p. 54 Vö. Gonda Béla: A mezőgazdasági termelés és a közellátás folyamatosságának biztosítása a felszabadulás utáni első években. 1945-1948. In: Agrártörténeti Szemle, 1976. 3-4. sz. 480-538. p. 55 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 471/1945. 56 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 11 /1945.