Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)
DOKUMENTUMOK ZALA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL
58. [Hévíz] 120 , 1945. július 9. Megállapodás Hévízgyógyfürdő orosz használatbavételéről 121 Hévízgyógyfürdő, 1945. július 9. Másolat. M e g á 11 a p o d á s. mely köttetett egyrészről a VII. orosz hadsereg parancsnoksága - megbízott Molotkof alezredes - és Hévízgyógyfürdő Igazgatóság nevében az elhagyott javak KcszthclyfKelet]-zalai kormánybiztosságának megbízottja között, Hévizgyógyfürdő teljes üzemének (tófürdők, szállodák, kertészet, park, éttermek) igénybevétele tárgyában alanti feltételek mellett, 1945. július 1-i kezdettel. 1./ Hévízgyógyfürdő igazgatósága átadja használatra a fürdőhöz tartozó összes épületeket, felszereléseket és a raktárakban levő anyagokat, a mellékelt leltárak szerint. 122 melyekért az orosz parancsnokság felelősséget vállal és azokat a bérlet megszűnte után hiánytalanul vissza fogja szolgáltatni. 2.1 A bérletért a parancsnokság egy még később megállapítandó összeget fizet, melyet az orosz és magyar kormány megbízottak Budapesten közös megállapodással állapítanak meg. Amennyiben készpénz fizetés akadályokba ütköznék, a bérfizetés olyképpen történne, hogy az orosz-magyar fegyverszüneti szerződés szerinti jóvátétel összegébe a megállapítandó bérösszeg erejéig Magyarország javára beleszámítódjék. A megállapítandó bérösszeg kielemzése céljából tájékoztatásul a fürdőigazgatóság megemlíti, hogy 1943. évben a bruttó bevétel - éttermek, fürdők és szállodák - egymillió pengő volt. ugyanez 1944. évben egymillióegyszázezer pengőre rúgott. Ezek alapján a várható bruttó bevétel 1945. évben ezen előbbi összegek és az időközben beállott áremelkedéseket figyelembevéve kb. hatmillió pengő volna. 3./ Megbeszélésünk kapcsán az orosz parancsnokság engedélyezte azt, hogy a magyar publikum a fürdőnek egy még a parancsnokság által később meghatározandó részét, de legalább a II. III. osztály! használhatja. Ezt a nevet Hévízszentandrás és Egregy községek valamint a gyógyfürdő területének közigazgatási egyesítésével 1946-ban kapta a településegyüttes. A gyógyfürdőt először a németek, majd ezt követően az orosz katonaság vette igénybe, hadikórháznak használva azt. Ez utóbbit már a kórház vezetői is megpróbálták megakadályozni, de még a főispánnak a SZEB-nél tett ezirányú lépései sem vezettek eredményre. (ZML. Főisp. ir. 745/1945. Zalán Lipót fürdőigazgató levele a főispánhoz. 1945. június 30.).!óval a tényleges használatbavétel megkezdése után született egy - valójában formális - megállapodás a szovjet katonaság és a magyar hatóságok között. 122 -il — Az említett leltár nem található az íratok között.
