Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADJÁRAT GAZDASÁGI VONATKOZÁSAI - Tábori egészségügy
senyvest sem talált. A megye "a tábor körül tartózkodó csőcselek nőszemélyeket" okolta a kór terjedéséért, s kötelező orvosi vizsgálatukat javasolta az OHB-nak. Magas volt még az egyéb lázas betegségek száma is (55). A külső és belső betegek aránya 154:108, a gyógyultaké 97:41 volt. (A külső beteg sebesültet, vagy más módon sérültet, a belső beteg pedig belgyógyászati értelemben vett beteget jelent). Az arányok - összevetve a feldunai hadsereg hasonló időszakból származó kimutatásaival - nem rosszak. Ott két hónap alatt hét kórházban összesen 5492 személyt kezeltek, ezek közül 310 halt meg. A csáktornyaihoz hasonló beteg - halott arány csak a parndorfi és a mosoni és magyaróvári kórházaknál figyelhető meg. A megbetegedések legnagyobb számát itt is a váltóláz (1331) és a bujasenyv (886) képezi, s itt is jelentős a más lázas betegségek (1151) száma. A feldunai hadseregben a muramentinél jóval nagyobb volt a vérhasos megbetegedések száma (454, illetve 11). Összességében azt mondhatjuk, hogy a Perczel vezette csapatok egészségi állapota jobb volt, mint a feldunai hadseregé. Ebben komoly szerepe volt a jobb elszállásolásnak, az egyenletesebb ellátásnak s annak, hogy kevesebb volt a rövid idő alatt kimozdított, nem megfelelően felszerelt csapatok aránya. Perczel seregében november 20-án 268 volt a betegek száma. Ebből a gyalogsághoz tartozott 226, a lovassághoz 32, a tüzérséghez 10 fő. A gyalogságnál a legmagasabb a Zrínyi-csapat betegeinek száma volt (1251:72, 6,2 % ). Nagyjából azonos volt a szabolcsi (965:54, 5,6 %) és a Hunyadi-zászlóalj (1389:75, 5,4 %) betegeinek aránya. Meglepően jó a zalai zászlóalj egészségügyi helyzete (1259:18, 1,4 %). A tüzérségnél a szám viszonylag kedvező (312:10, 3,2 %), a lovasságnál viszont feltűnően magas (515:32, 6,2 %), s ezen belül a Miklós-huszároknál különösen magas (360:32, 8 %). Ha a november 12-i és 20-i létszámot és betegszámot összevetjük, kiderül, hogy a betegszám a sereg létszámának összesen 3,8 %-át tette ki, ha azonban a november 12-én még betegek számát vetjük össze a 20-i betegszámmal, illetve a létszámmal, több mint kétszeres növekedést tapasztalunk (1,7 %-ról 3,8 %-ra). 149 A sereg egészségügyi ellátását Kikó Károly, a Hunyadi-csapat orvosa irányította. Kikónak rendszeres konfliktusai voltak a tisztikarral, s november 18-án kérte felmentését a Hunyadi-csapat orvosi tisztéből, mondván, hogy a tisztek részéről "csak lealacsonyításra számolhatok". Panaszkodott, hogy még az őrmesterek is megengedik maguknak azt, hogy a tisztek jelenlétében széttépjék az ő jelentéseit. Négy nappal a sereg muraközi bevonulása után eszközeivel és a sereg patikájával együtt szabályosan kikergették szállásáról. A szabolcsi zászlóalj főorvosa Lőwy Miksa, alorvosai Korányi Frigyes és Reick József voltak. 150 A Muraköz kiürítése után a betegeket és sebesülteket a Nagykanizsán és Kiskomáromban (Komárváros) lévő kórházakban ápolták. A kanizsai kórház igazgatójává Perczel Bujanovits Rudolfot (?), a kiskomáromiévá Igaz György hadnagyot nevez149 MOL OHB 1848:3246., HM Ált. 1848:10008., ZML ÁB ir. 1848:2676. MOL Görgey-lt. b/6. fasc. Tormay Károly, 1848. dec. 11., Hermann: Csány 179-180. o. 150 MOL KPA 414., OHB 1848:3246., ONŐHt 7014., 7982.
