Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - Zala megye kiürítése
találja Győrt, akkor Perczelnek egyenesen Buda felé kell tartania. 2. Ha nem, akkor Győr legyen Perczel úticélja. 3. Perczel Stájerországon keresztül vonulva, Fürstenfeld felől nyomul be Sopron megyébe, s onnan Győr felé. A terv ugyan regényesnek látszik, de Kossuth ekkor még nem tudott a cs. kir. főerők Duna-jobbparti támadásáról, s azt hitte, hogy a főtámadás a nádasi szoros felől, de mindenesetre a bal parton következik be. December 17-én, amikor Görgei újabb leveléből arról értesült, hogy a tábornok mégsem adja fel Pozsonyt, szemrehányást tett neki a korábbi, elsietett bejelentésért. "Lehet, hogy egész vidékek esendnek áldozatuk" - írta Perczel felrendelésére célozva. Sietett tehát Perczeit értesíteni, hogy Görgei mégsem adja fel Pozsonyt. Görgei már december 16-án utasította Sréter őrnagyot, a soproni különítmény parancsnokát, hogy a Vas megyében működő Tenczer Károly mérnököt és Albrecht Vilmos vezérkari századost tudósítsa a feldunai hadsereg visszavonulásáról "azon meghagyással, hogy azonnal Perczel tábornokhoz küldjenek futárt ezen hírrel". December 18án Görgei, a Kossuth december 16-i levelében foglaltaknak megfelelően, tudósította Perczeit, hogy aznap Mosonnál győztes ütközetet vívott, de az ellenség üldözésére nem gondolhat, mert Sopronon át Kőszegnek egy másik ellenséges erő betöréséről értesült. Ezért úgy vélte, Perczel "azáltal tehetne fontos szolgálatot megszorult hazánknak", ha Keszthelyen és Sümegen át Dcvecserre vonulna. Ott érintkezésbe léphetne Sréter Lajos Pápa felé küldött, két század huszárból és négy lövegből álló különítményével. Devecserről lehetőleg küldjön egy különítményt a Balatonhoz vezető útra, egy másikat pedig Jánosháza [a kiadott szövegben tévesen Jánoshida] felé. Figyelmeztette Perczeit, hogy Ajkarendek környékén erős állást foglalhatna el. Egyben közölte, hogy serege 10 000 emberrel, közte 1600 huszárral a jobbparton áll, másik fele biztosítja a Duna balpartját és Komáromot. Ha Budát fenyegetve látja, el fogja hagyni Győrt. Kossuth szintén december 18-án délelőtt utasította Perczeit, hogy Pápa felé tartson, s erről értesítette Csány Lászlót, a feldunai hadsereg kormánybiztosát is. 64 Perczel december 17-én már értesült a december 16-i eseményekről, köztük Sopron bevételéről, s aznap gyorsfutár által közölte Kossuthtal, hogy visszavonja csapatait a Muraközből. Másnap, december 18-án már megkapta Kossuth december 16-i levelét is. Nem várta meg Görgei utasítását, hanem elhatározta, hogy seregével Körmendre indul, 20-án ott, Lövőn és Csesztregen helyezi el dandárait, s onnét az események és Kossuth tudósításai szerint "akár Pápának át Görgei segítségére, ha visszanyomatik, akár Veszprémnek át Fejérvárra, akár - ha kedvezőbb a körülmény - Soprony visszavételére indulható". Perczel tehát a december 16-i események ismeretében is lehetségesnek tartotta Sopron visszavételét, attól az aggodalomtól vezettetve, "mikint ott egypár hazaáruló öszegyűjtetvén, s az ellopott koronával (...) az ifjonc [Ferenc József] magát megkoronáztatja". (Ezekben a napokban ugyanis elterjedt a hír. hogy a koronát ellopták. A 64 KLÖM XIII. 755., 770-771., 779., 789., 792-794., Görgey István. 1867. 33-35.. Görgey István I. 69-70., Hermann: Csány 192-193., uő: 47. zalj. 139-140., uő.: Körmend 212-213. Pulszky I. 455. és 457. azt írja küldetéséről, hogy Kossuth a feldunai hadsereg táborában uralkodó hangulat és a csapatok állapotának kikémlelésére küldte őt Görgeihez. MOL Görgey-lt. Elnöki lev. No. 140.
