Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - Egy hónap Mura mentén
Nugent által hozott zászlóaljak még mindig Varasdon voltak. Nugent csapatai csak december 2-án indultak vissza Petrijanecen, Friedaun, Sauritschon, Pettaun és Dreifaltigkeiton át Radkersburgba, ahová december 6-7-én meg is érkeztek. 57 Perczel december 2-án arról tudósította Kossuthot, hogy a légrádi ágyúzás után a stájerországi cs. kir. csapatok Pettaunál és Friedaunál átkeltek a Dráván, s Ludbregre vonultak. Perczel szerint tehát a légrádi ágyúzással újabb 8 napot nyert az ellenség támadása előtt. A beérkezett jelentések fedték a valóságot, s úgy tűnik, Perczel akciója alaposan megzavarta a szembenálló erőket. Néhány nap múlva arról tudósította az OHB-t, hogy hírek szerint Belovár és Kapronca körül gyülekeznek az ellenséges erők. Ha innen következne be a támadás, "annak ellene megyén, ha pedig Várasd vagy alulróli megtámadás azt nem engedné", igyekszik a legközelebb lévő ellenséges erőt megverni, "s aztán a felső ellenséget hátul vagy oldalról nyugtalanítani". December 9én azt jelentette, hogy a horvát sereg nagyobbrészt felbomlott; 4-5000 ember Szlavónia felé foglalt állást, Légrádon és Varasdon pedig alig 3-4000 "gyáva futásra kész" katonaság őrzi. A stájer hadsereg 7-8-án Radkersburg felé indult, "mintha még az idén öszszeköttetésben a bécsi haddal (...) akarna betörni hazánkba 7-8000 fővel és vagy 24 ágyúval". Ekkor már értesült az uralkodóváltozásról, s úgy vélte, "élet-halál harc elejbe kellene tekintenünk". Ha az ellenség betörne, "ha nyerek, ha vesztek, azaz, habár mindent kockára kell tennem, a betörő ellenségnek oldalába fúrandom magam, és vagy megölöm végképp, így a felső táborunknak könnyebbséget és a diadal érzete által hazánknak menekülést szerzendő, vagy megöletem magam seregemmel, mely veszteség vagy gyáva futás esetére úgysem tudná többé a hazát megmenteni". 58 A Légráddal átellenben történt magyar mozdulatok folyamatosan aggodalomban tartották Dahlent. December 4-én arról értesítette Nugent-t, hogy a magyarok alighanem ismét ott akarnak támadni. Nugent ekkorra egy osztály gyalogságot, két szakasz lovast hagyott hátra Gross-Sonntagnál, egy vadászkülönítményt Sankt-Thomasnál, egy századot pedig Luttenbergnél, s a Burits-dandárral Radkersburgig nyomult. Nugent alaposnak találta Dahlen sejtését, s úgy vélte, a magyarok a Burits-dandárt továbbra is Varasdon gondolják, s ezért másutt akarnak támadni. Ha pedig a magyarok értesülnek az ő MOL OHB 1848:4253. (Perczel hadijelentése és napiparancsa. Perczel az előbbiben egy napot téved, mert 29-ére teszi az akciót), KH dec. 15. No. 144., László Károly 232. o., Janotyckh III. 463-465. o. (Bangya), VahotGánóczy I. (Jalovics) 47. o. Bíró Ignác szerint "egyszer Légrádhoz mentünk, nagy ágyúzás volt; mily sikerrel? az országnak legalább 4000 pengő kárt tettünk". Meszéna Ferenc szerint az ágyúzást megelőzte egy négy század gyalogsággal és két hatfontos löveggel végrehajtott látszattámadás is. Szerinte a légrádi ágyúzásban résztvevő magyar lövegek száma 16, az ellenséges lövegeké 8 volt. A horvát félen történtekre ld. HL 48-49. 4/123., 4/482 a-b. Dahlen és Nugent mozdulataira ld. HL Absz. ZGK nov. 28. - dec. 2.. Filmtár 247. film. 4/25., 4/81., 4/115,, a. [a 248. filmen is], 248. film. 4/310., 27. IR. 668. o. - Amon von Treuenfest 296. o. szerint Nugent a Jánosdragonyosok eddig Dahlennél lévő két századát is magával vitte Radkersburgba. Ez az adat tévesnek tűnik. Sacken II. 12. o. szerint a Szász király vértesek két (alezredesi és őrnagyi) osztálya vett részt a Varasdra vonulásban. 58 MOL OHB 1848.4913., KLÖM XIII. 679., 849-850. o.
