Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)

A HADIESEMÉNYEK - Egy hónap Mura mentén

zönségeihez. Eszerint Vas megyének Lendvára, Zala és Somogy megyének Nagykanizsára kellett volna szállítania azonnal kiállítandó újoncait, "habár tökéletes ruházat nélkül is, kaszákkal, dzsidákkal ellátva". Emellett elrendelte, hogy Somogy megye Szöllősgyörökre, Fejér Enyingre, Veszprém Veszprémbe, Tolna pedig Ozorára gyűjtse össze december 1-jére két-két, 15 napi élelemmel ellátott nemzetőrzászlóalját. Perczel úgy vélte, hogy a stájerországi had egyszerre fog betörni a cs. kir. fősereggel, s valószínűleg egyenesen Pest felé vonul, hogy így az ő hadtestét elmetszhesse. Ezért felvilágosítást kért, hogy "mily erővel diszponálhat a bizottmány kívülem Buda vidékének a fehérvári úton leendő megtámadtatása ellen?" Úgy vélte, hogy a Légrád felől betörő horvátokat egyedül is vissza tudja verni, de ha ez sikerülne is, "alig maradand más hátra, mint Enying és Fehérvár közt pontosítani össze minden ez oldalon lévő erőnket". Ő utasítani fogja a balatoni gőzhajózási társaságot, hogy további rendeletig Keszthelyen tartózkodjék; de ha seregét mégis elvágnák a főerőtől, szükséges lenne Adony és Dunaföldvár között "elegendő gőzhajókat készen tartani seregem fölszállíthatására"

54 November 21-én Perczel arról értesült, hogy az ellenség a Muraközben újoncoz és adót hajt be. Ezért másnap hajnalban a letenyei dandártól a Hunyadi-csapat és a szabolcsi zászlóalj egy-egy századát Patay őrnagy vezetésével átküldte a Murán. Lovasságot és tüzérséget híd nem létében nem tudott átszállítani a folyón. A különítmény nem ütközött ellenállásba, sőt, a nemzetőrökből álló horvát előőrsök egy része lábhoz tett fegyverrel azt mondta, hogy ők csak kényszerítve vannak fegyverben, s alig várják, hogy a magyarok hazakergessék őket. A reguláris határőrök pedig Varasdig futottak. A letenyei átkeléssel egy időben Gaál alezredes dandárának egy különítménye is benyomult Szemenyénél a Muraközbe, hasonló eredménnyel. Gaál egyik leveléből kitűnik, hogy arra számított, a benyomuló csapatok "hihetőleg egész Muraköznek birtokába" jutnak, bár a terület tartós megszállását állandó hidak készítésétől tette függővé. Perczel a két oszlop sikerei alapján úgy vélte, hogy a Muraköz "minden percben négy helyen egyszerre megszállható, és úgy fél nap alatt az ellenségtől megtisztítható", amit csakhamar meg is fog tenni, ha a stájerországi cs. kir. hadsereg "nem tészen diverziót". Egy Grazból Fürstenfelden át Letenyere érkezett kanizsai születésű marburgi lakostól arról értesült, hogy a stájer had ugyan megközelítette Fürstenfeldet, de még nincs ott. Sőt, arra a hírre, hogy Perczel ismét elfoglalta a Muraközt, három zászlóalj visszaindult Friedauba. Perczel az OHB-nak küldött jelentésében kifejtette, "kell a háttérben valami fontosoknak Iappangani, mely a (...) fegyveres berohanástól elleneinket visszatartóztatja". Majd némi jóleső öntudattal hozzátette, hogy bár ozorai, letenyei és friedaui sikereivel a magyar fegyvereknek némi becsülést szerzett, "annyit mégsem mer kis hadam képzelni magának, hogy csupán a tőle való remegés az, mi e hitszegő, és nemzetgyilkolásban felnövelt szolgacsapatot hazánkbai töréstől visszariassza". A jelentés elküldése előtt egy Csáktornyáról érkezett futártól arról értesült, hogy a horvátok 54 MOL OHB 1848:3247. 3556. (Fejér), 3745. (Tolna), ZML ÁB ir. 1848:2411. (Zala), Kanyar 279. (téves, nov. 25-i dátummal). Fotómásolatban közli Andrássy Antal: Népi gerillaháború a császári hódítók ellen. Útközben, 1981. XV/3. szám. 53. o. (Somogy),