Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - A muraközi hadműveletek
ben, és "sok ezer főnyi sereg sem foglalandja vissza". Természetesen nem mulasztotta el kijelenteni, hogy a Muraközt 1848 szeptemberében "az akkor itt lévőnél kisebb erővel is pár hétre célszerű intézkedés mellett meg lehetett volna védeni". Csáktornyára érve, eredeti szándéka az volt, hogy erőt gyűjtve Varasdig tör előre, és birtokába keríti a Dráva-hidat. Ugyanakkor utasítást kért az OHB-tól - először október 7. óta -, hogy "ha Isten kegyelme még továbbá is dicsőítené diadallal hadaimat, valljon átkeljek-é és mennyire Horvátországba?" 40 A Muraköz teljes megtisztítása és a varasdi kémszemle után némileg változott Perczel véleménye. Az átszegdelt terep miatt egyre nehezebbnek látta az előőrsi szolgálat ellátását, már csak azért is, mert a lovasságot a bokros, erdős tájék miatt nemigen lehetett erre alkalmazni. A felderítési adatok alapján úgy tudta, hogy Varasdon és környékén jelentős, a sajátját kétszeresen felülmúló ellenséges erő áll. Október 21-én már arról is értesült, hogy Karger dandárát visszarendelték a parndorfi táborba, s úgy tudta, hogy Todorovic 12 000 főnyi hadoszlopa is Varasdnak tart. Ezek a hírek arra indították, hogy feladja a varasdi híd elfoglalására szőtt tervét, s minden erejét Csáktornya megerősítésére fordítsa. Október 21-én írott jelentésében már arról írt, hogy állása igen kényes, "és könnyen meglehet, hogy igen heroikus védelemre lesz szükség azt megtarthatni". Október 24-én pedig a Csáktornyái erősítések befejeztéig minden "merészebb hadjáratot" lehetetlennek vélt. Október 27-én azt jelentette az OHB-nak, hogy Varasdnál Dahlen és Benko tábornokok parancsnokság alatt a János-dragonyosok, az Itáliából visszarendelt otocsáci határőrök, Todorovic 12 000 embere, a Muraközből kivont határőrök és népfelkelők állnak 18 löveggel és egy fél rakétaüteggel; Slájerországot pedig Nugent táborszernagy és Benko vezérőrnagy 4-5000 embere és 24 lövege védi. Október 27-i és 30-i jelentéseiben már egyértelműen a beérkező erősítésektől tette függővé az újabb támadó hadmozdulatokat. 41 Hasonló dilemmát fogalmaztak meg a politikusok is. Csertán Sándor kormánybiztos, aki a Muraköz mielőbbi visszavételének egyik legállhatatosabb szószólója volt, az OHB-hoz intézett egyik jelentésében úgy vélte, hogy Horvátországba csak olyan sereggel tanácsos betörni, "melynek ereje s nagysága előtt Horvátország vérontás nélkül meghajlik". Horvátországban valószínűleg éhínség lesz, s ha sikerül is meghódítani, "az éhség kínjaitól Magyarországnak kellene kisegíteni". Ezért "igen hihető", hogy ha Magyarország nem hódíthatja is meg Horvátországot, az "pártok által önmagában dúlatik fel és önként meghódul". Csertán szerint csupán egyetlen ellenérv van: az, hogy ha most nem foglalják el Horvátországot, az a télen erőt gyűjthet, s így nehezebb lesz legyűrni; "mi ugyan nagy fontosságú ok, habár pénz és élelem nélkül igen nehéz erőt gyűjteni". Vidos József vasi kormánybiztos pedig szintén úgy vélte, hogy egyelőre a 4U MOL OHB 1848:1493., 1570. 41 MOL OHB 1848:1754., 1801. Vidos József okt. 18-án értesítette Perczeit arról, hogy "Varasdon nagyszerű készületek történnek, s ifjú Nugent seregének gyámolítására a stájer kordon embereiből és álgyútelepeiből, úgy Todorovic generálnak innend elűzött csapatjából nagy rész fordíttatni fog", uo. 1848:1332., közli Hermann: Körmend 230. o.
