Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)

EGY UTÓLAGOS HADMŰVELETI NAPLÓ PERCZEL 1848 ŐSZI ÉS 1848-49. TÉLI HARCAIRÓL. - III. A Szekulits tartalék hadtest visszavonulása Nagykanizsáról Ceglédig.

miután hadtestének roncsait csak Pesten gyűjthette össze. Ezáltal Görgei tervét is meghiúsította, ahelyett, hogy feladatának megfelelően a császári hadtest Pest felé* vonulásának késleltetését segítette volna elő. A hadtest legnagyobb része teljes rendetlenségben Székesfehérvárra sietett, majd még a 31-ére virradó éjjelen Seregélyesre. A jobbszárny, nevezetesen a 47. zászlóalj és egy fél gyalogüteg jó rendben Ondód felé vonult, s egy ottani lovas különítmény felvétele után Csákvárra, ahol a Karger-dandár vette fel, s a továbbiakban vele együtt vonult vissza Pestig. A Perczel-hadtest szétszórt részei 31-én Martonvásáron egyesültek, s még ezen a napon Hamzsabégre vonultak. A hadtest állapota miatt teljes feloszlástól lehetett tartani, Perczel ezért parancsot kapott csapatainak Pesten való összegyűjtésére, s újak szervezésére. Január 1-én vonult Pestre, ahol pihenés nélküli ténykedéssel s a kapott erősítésekkel hadtestét két napon belül annyira karba helyezte, hogy már január 4-én állást foglalhatott Budánál, s fedezhette a fősereg visszavonulását Vác felé. 5-ére virradó éjjel Perczel átkelt Pestre, hogy 5-én folytassa visszavonulását a Tisza felé. III. A Szekulits

239 tartalék hadtest

240 visszavonulása Nagykanizsáról Ceglédig. Szekulits tartalék hadteste Perczel elvonulása után Lendváról, elhagyta letenyei. molnári és beleznai állását, s csapatait Nagykanizsán összpontosította, hogy téli szállást foglaljon. Azonban már 1848. december 24-én Szekulits őrnagy parancsot kapott Perczeltől, hogy csapataival késedelem nélkül kerekedjen fel, s vonuljon Tórvázsonyba, ahol további parancsokat kap. Szekulits ennek megfelelően a korábban alája adott csapatokkal 25-én Kiskomáromba vonult, 26- án Keszthelyre, 27- én Tapolcára (28-án pihenőnap) 29- én Tótvázsonyba, s egy itt kapott parancs után 30- án Palotára, onnan azonban Perczel móri vereségének hírére csupán négyórányi pihenő után 31-én hajnali két órakor Lepsényre vonult. A vonulás megszakítás nélkül folytatódott Sárosdon, Perkátán és Dunapentelén keresztül Dömsödig, ahová Szekulits 1849. január 2-án az 56. és 60. zászlóaljjal, egy század Miklós-huszárral és egy 8 ágyúból álló üteggel érkezett meg. A 44. és a 61. zászlóalj Perkátánál elvált a hadtesttől és Pestre vonult, ahol csatlakozott Perczel csapatainius 13. - augusztus 27. HK 1928. 359. A közlő félreolvasta a szöveget, s Trangoss helyett Irányost ír., Zámbelly i. m. 279. o., Görgey István I. 92. o. 239 Szekulits (Sekulits) István (1810-1885), kilépett cs. kir. főhadnagy, honvéd ezredes, hadosztályparancsnok. Várfogságot szenved. 240 Helyesen: hadosztály