Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - Érthetetlen vádlások

Lehmann kapitány földi maradványait, hogy a kőszegi temetőben végtisztességet adasson neki. A porosz származású Lehmann kapitány volt 1701-ben a bécsújhelyi vár és várbörtön parancsnoka, ahová II. Rákóczi Ferencet 1701. május 29-én fogságba vetették. Gottfried Lehmann, a Castelli-dragonyosezred kapitánya Orániai Vilmos angol és I. Frigyes porosz király közbenjárására, valamint Rákóczi feleségének, Sarolta Amáliának és a bécsi Friedrich Wolf jezsuita páternek az ösztönzésére vállalta Rákóczi kiszabadítását. A szöktetés után a császári haditörvényszék Lehmann kapitányt 1701. december 24én lefejeztette és felnégyelt testének egy-egy fertályát Bécsújhely kapuira ki szegeztette. Bezerédy ennek a Lehmann kapitánynak adatott végtiszteséget 1705 decemberében Kőszegen Újváry Gergely plébánossal.

77 Újvári plébánost ezért sok zaklatás érte, így kérte Bezerédy Imre 1707 júliusában a fejedelmet, hogy Újvári Gergelynek némi rekompenzációt nyújtson, „mert csaknem rabságra jutott ügyét — mivel azelőtt két esztendővel fejedelmi felséged vitézi Láimon testének, hogy fertály részét Németújhely kapuja elöl Kőszegre, az Őkegyelme házához vivén, böcsületesen eltemettette, kit megtudván az ellenség, nagy galibán forogván, csaknem rabságba jutott iránta."

18 Kőszeg bevételével Thaly Kálmán, a kuruc kor nagy historikusa, már meg is előlegezte Bezerédynek a brigadérosságot: „Kőszeg bevétetvén: benne üté fel tanyáját a híres Bezerédy Imre, aki, mint a Rábán túl való kurucság brigadérosa, innét üzé három éven át dúló harcait Ausztriára, Styriára. "

79 Érthetetlen vádiások Bezerédy Imrét — mint azt korábban már említettük — 1706-ban kétszer is olyan vád érte, amely szerint átállt volna a császáriak oldalára. Thaly Kálmán, aki rátalált gr. Károlyi Sándor levelére, maga is kételkedett abban, hogy vajon jól határozta-e meg a nehezen kiolvasható dátumot.

80 Az idézett Károlyi-levélben van egy mondat, amely arra enged következtetni, hogy Károlyi ezt a levelet erdélyi hadjárata előtt írta: "Mivel Nyúzó Mihály kapitány uramot, míg Déva tájékát meg nem járom, el nem ereszthetem, Nagyságodtúl bocsánatot várok, mert nála nélkül el nem lehetek." Ismeretes, hogy az 1705.november 18-án Erdély főparancsokának kinevezett Károlyi báró 1706 március — áprilisában foglalta el Abrudbányát, Zalatnát, Halmágyot, ahogy ő nevezte „Déva tájékát". A levélnek ez a része pedig nagyon is valószínűvé teszi, hogy a Bezerédyt elmarasztaló levél utóirata 1706 februárjában datálódott. Ez azonban nem hogy segítené megfejteni a „szegény, megesett Bezerédy" véükének, vakmerőségének mibenlétét, Károlyi ama tanácsát a fejdelemnek, hogy a „rabság kettős 11 * Köpeczi Béla — R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc, a továbbiakban: Rákóczi, Bp. 1976. 96-102. o. 78 Bezerédy Imre levele a fejedelemhez, Kőszeg, 1707. júl. 17. Bottyán-lev. A.R. IX. 388389. o. 79 Thaly Kálmán: Bottyán, 89. o. 80 mint a 20. sz. j.