Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - Újra a Dunántúlon

1705. okt. 9-én tartotta Salamonfalván esküvőjét, ha ugyan a gr. Esterházy Gáspár által megzavart mennyegzőt valóban kikapcsolódásnak lehet nevezni. Bottyán generális 1705. november 4-én, Bercsényi gróf és Johann Wenzel Wratislaw gróf császári megbizott béketárgyalásainak meghiúsulása után indította meg az őszi hadjáratát, amely december végén a Dunántúl elfoglalásával végződött.

68 A dunántúli győzelem valóban kárpótlás volt Erdély elvesztéséért. S minthogy Bezerédy ezereskapitány fontos feldatokat kapott Bercsényi utasításában és Bottyán elképzeléseiben, módja nyílt arra, hogy a korábbi nagy ambícióit is megvalósíthassa. A dunántúli order Bezerédyt Török Istvánnal ezereskapitánnyal Kisfaludy György brigadéros alá osztotta.

69 E tckinteben Bercsényi gróf arra is vigyázott, hogy a Bezerédy és Balogh közt támadt ellentét ne okozzon gondot. Még 1705. okt. 19-én arra utasította Bottyánt, hogy „Balogh Adám Uramot ide küldje hozzám, mert látom: Bezerédivel meg nem férnek túl".

10 Erre ugyan nem került sor, azt azonban ez a kitétel is jól dokumentálja, hogy Bercsényi gróf is tudott az ellentétekről (erről maga Bezerédy is gondoskodott, mint ahogy a Károlyilevelezésből tudjuk), ezért célszerűnek látta az egymás mellé rendelést elkerülni. Később kiderült, hogy Bercsényi gróf is eltúlozta ezt az ügyet.

71 Igaz, lebecsülni sem volt tanácsos. Bercsényi, akit a szécsényi gyűlés 1705. szeptember 20-án a kuruc hadak főgenerálisává („supremus totius militiae generális") választott, az orderrel egy időben kiadta a hadfogó pátensét is. Ebben Kisfaludy György brigadéros Vas vármegyét kapta, de a felsorolt hét ezeres kapitány között Bezerédyt nem tüntették fel.

72 Az 1705. évi őszi dunántúli hadjáratban a hadak vezetése köznemesi tábornok kezébe került. Ez a hadjárat a legtervszerűbben előkészített és a legeredményesebb volt a szabadságharc történetében.

7 A fent idézett vármegyei hadkiegészítő felosztásbői tudjuk, hogy Bezerédy Imre nem kapott hadfogó területet. Ily módon csak közvetett módon számíthatott arra, hogy ezrede növekedni fog. Bottyán 1705. október 17-én Kecskeméten még azt írta a fejdelemnek, hogy „Bezerédy Imre ezeré penig, — az ki is Szabó Afátéjé volt — mind eloszlott, most küldöttem hadnagyokat ösz\>egyűjtésére. Ezen két ezer (Balogh és Bezerédy ezrede, a szerz.) ...Berchényi Miklós Uram Őnagysága ordere szerint Dunán által menetelemre commendéroztatott ezerem mellé: de ezek közül egyik 68 Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben. Sz. 1952/3-4./434. o. 69 Order az Dunántúl való földre, Gutta, 1705. nov. 29., Székesi gróf Bercsényi Miklós főhadvezér és fejedelmi helytartó leveleskönyvei és más emlékezetreméltó iratai, 1705-1711. Bp. 1882., a továbbiakban: Bercsényi-lev. és ir., A.R. VHI. k. 8-10. o. 70 Esze Tamás: Béri Balogh Ádám, a továbbiakban: Balogh, Vasi Szemle, a továbbiakban: VSz, 1962/1./76. o. 71 Tóth Gyula egyenesen kétli, hogy ez a Bercsényi-levél létezne, Tóth Gyula: mint az 54. sz. j. 106. o. 72 Az Dunántúl való operátlóra deserviáló projectum, Bercsényi-lev., A.R. VTU. k. 13-14. o. 73 Bánkúti Imre: Csaták és hadjáratok, győzelmek és vereségek. In: Rákóczi hadserege 17031711. Bp. 1976. 296. o.