Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - A Bezcrédy-Károlyi-kapcsolat

Mindezt azért kellett hangsúlyozni, mert a Károlyi-Bezerédy-kapcsolat lényeges körülményének tartjuk, hogy milyen rendkívül nehéz körülmények között született meg. Arról nem is beszélve, hogy ez Károlyi báró dunántúli kudarcai ellenére is mindvégig tartós maradt. Hogy ez mennyire így volt, ahhoz tudni kell mi történt Bezerédyvel Kiliti után. ,JDe voltak olyan ezredek, Bezerédj Imre, Béri Balogh A dám, Sándor László és más nevesebb dunántúli kuruc vezérek keze alatt, amelyek nem követték Károlyit a Dunán át, hanem a Bakony környékén visszamaradtak" — írta Markó Árpád.

43 Ez a megállapítás Bezerédyre nem állt. Bezerédy Imre ugyanis 1705. április 29-én Kőrösről kérte Károlyi generálist (akiről éppen ekkor kapta hírt, hogy Debrecen felé készül), hogy változtasson helyzetén: „...nagy grátiának tartom, hogy Nagyságod méltóztatik szegénylegény szolgájának parancsolni; igaz dolog, úgy meguntam az heverést, hogy meg nem mondhatom".

44 Tétlenségének tulajdonította, hogy már több napja az ágyat nyomta. Attól félt, hogy „még az útban jobban megnyomorszom,— írta tovább — s ott is alkalmatlan szolgája lennék...Hej, lölköm Nagyságos Uram, nem írom hízelkedésből, de Isten adjon Nagyságodnak sok ilyen igaz szolgát, mint én vagyok!" A levél több szempontból is értékes híradás. Ezek szerint Károlyi generálist követve Bezerédy is átkelt a Dunán, de betegsége miatt már csak szomorúan vehette tudomásul, hogy „ura" a Tiszántúlra készült. Ugyanakkor a levél írója teljesen világossá tette hadiszolgálatának perszonális jellegét Károlyi generális alatt. Hovatovább „sok ilyen igaz szolgát" kívánván neki mintegy Károlyi személye iránti hűségét hangsúlyozta. Ez a magatartás mindvégig Bezerédy sajátja maradt a generálishoz fűződő kapcsolatában. Az apa, Bezerédy Zsigmond, még gr. Nádasdy Ferenc országbíró szervitora volt, az egyik Bezerédy-ág még a 19.században is büszkén mutogatta az országbíró kardját.

45 A fiú, Bezerédy Imre, dühös levélben „mondta fel" szimbolikusan ezt a kivégzett gróf fiának, a legfőbb ellenfelévé vált gr. Nádasdy Ferenc soproni kapitánynak. Kiszabadulván eme kötöttségekből, úgyszólván önként ajánlotta fel hadiszolgálatait a tiszántúli főúrból dunántúli vezérlő tábornokká kinevezett br. Károlyinak. Sorsát személyéhez kötötte. Mintha legalábbis quasi servitora lett volna. Pedig csak karrierje támogatóját látta benne. A fent idézett levelének postscriptumában ezért még arra is megkérte, hogy Károlyi generális hasson oda, hogy a Kőrösön megszeretett pejszőrű paripát, mely „Pap Istványé, most pedig vagyon Sírós nevű embernér ne adják drágábban nyolcvan tallérnál. 43 Markó Árpád: i.m. 200. o. 44 Bezerédy Imre levele br. Károlyi Sándornak, Kőrös, 1705. április 29., OSZK Bezerédy-ir: 29. fol. 45 Vendé Aladár: Vasvármegye községei. In: Vasvármegye, 92. o.