Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZITA LÁSZLÓ: ÚJABB ADATOK A KANIZSAI BLOKÁDHARC ÉS KAPITULÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ 1688-1690 - A blokádban küzdő szövetséges és magyar katonaság

mindent vállaltak, harcot, a kapuk megrohamozását kétszer is. Szegény hajdúkról leszakadt a ruha, s lábukat rongyba csavarják, a kényes dragonyosok pedig üzérkednek, szégyenteljes módon kereskednek mindennel, amit itt alkalmasnak vélnek eladásra. Parancsnokuk Herbert Rammersdorf alezredes korrupt ember, akit vissza kell rendelni".

57 Október 18-án újabb levelében Zichy "felháborítónak és megalázónak" tartotta a kialakult helyzetet. Mint "az izmaeliták és görögök, úgy adnak vesznek németek, hajdúk, rácok a várostól nem messze [...], mintha nem is blokád, hanem piac lenne. Már hónapok óta tart ez az időhúzás, s a harc nélkül a züllés napról napra erősödik. De kétségtelenül a szükség vezérli, hogy még az ellenséggel is kereskednek [...]. Jelentem, hogy katonáink ismét nem kapták meg havi zsoldjukat, és emiatt igen elégedetlenek."

58 November 14-én Gábriel Vecchy tábornok is hasonló viszonyokról tett jelentést a haditanácsnak a Sziget várát megszállva tartó garnizonról, pedig itt császári csapatok is állomásoztak 1689 február óta.

59 Szentmiklós és a település szőlőhegye hírhedt lett a blokád idején. Néhány lakható háza maradt a törökök portyáinak ellenére. Itt bonyolították le a különböző árúk cseréjét. Sűrű erdő borította táj volt, amelyen keresztül jó karban lévő út vezetett a körülbelül két mérföldre lévő várig. A keresztény csapatok is ezen az úton kapták az utánpótlást. Itt sátrakat állítottak fel a kereskedők annak ellenére, hogy mind a keresztény, rác, muzulmán lovasság meglopta őket.

60 Több jelentés szól egybehangzóan arról, hogy Szentmiklós felől volt az egyetlen gyenge pontja a blokádnak, és ezt a hadifegyelemmel össze nem egyeztethető kalmárkodás okozta. Az egyetlen út, amelyen keresztül ki és be közlekedhettek a török felderítők is, kereskedőnek álcázva magukat. Mint korábban említettük, a kereskedés fegyelmet lazító volta miatt több intézkedés történt. 1686 decemberében, majd 1687 őszén a Grazi Udvari Kamara tiltakozott az ellen, hogy a magyar katonaság élelmiszert adott el a kanizsai törököknek. 1688 márciusban kelt jelentés szerint a zsoldjukat élelmiszerre költő hajdúk külön jövedelmet szereztek a törököknek eladott árukért. 1690. február 9-én az Udvari Haditanács Batthyány tábornoknak szemrehányást tett amiatt, hogy a blokádban mindenfele élelmiszert adnak el a törököknek. A hónap közepén az Udvari Haditanács Erdődy Miklós grófot Kanizsához vezényelte, hogy megakadályozza a visszaéléseket, amelyeket a császári és a magyar katonaság okozott azzal, hogy az elhúzódó blokádban élelmiszert adnak olyan kereskedőknek, akik azt becsempészték a várba. Vizsgálat indult 1690. febmár 12-én, de pár nap múlva felfüggesztették a kamarai biztos működését. Nyilván bizonyított volt mindenki előtt, hogy a blokádban harcoló csapatok számára a zsold elmaradása, a száraz takarmányok késése, az élelmiszer (kétszersült, szárított hús) szállítások teljes megszűnése miatt, továbbá a febniárban a tájra zúduló havazás majd eső miatt az élet elviselhetetlenné vált. A magyar hajdúk lázongása a parancsnokokat és a kamarai biztosokat 3 Bécs Kriegsarchiv AFA Karton 196. 1689 - 7 - 20. 58 Uo. 59 Karlsruhe GLA Kreissachen 46/3568. 1689. november 14. 60 Bécs HHStA Turcica. Karton 156. 98- 99. fol.