Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZITA LÁSZLÓ: ÚJABB ADATOK A KANIZSAI BLOKÁDHARC ÉS KAPITULÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ 1688-1690 - A kanizsai török végvár védereje, létszáma és a török tüzérsége

bejárja, három óra is eltelik. Mindenütt, még a várost körülvevő árokban is tiszta víz csörgedez."

15 Végül megjegyzi még a névtelen tiszt, hogy a tüzérségi állások kiépítése nagy nehézségekkel jár, mert Kanizsa környékének egy része mocsaras, amelyben kisebb-nagyobb szigetecskék, azaz szárazulatok vannak, s csak ezek alkalmasak a lövegállások kiépítésére. Mind a palánkhoz, mind a tüzérségi állások aljazatához erős tölgyfa törzseket használnak fel. Sőt az ütegeket oszlopokkal védik és ez a védelmi szerkezet mozgatható eléggé könnyen abba az irányba, ahonnan a támadás érkezik. Ezzel szemben a vár és a palánkok, illetve különösen a széles és erős bástyák jól meg vannak rakva ágyúkkal. Az erőd falának építésénél gondoltak arra, hogy a mellvédek mögött még mindig négy-hat lépés széles legyen a fal, hogy rajta a lövegek és a kocsi is mozgatható legyen, miáltal a muníciószállítás is gyorsan végrehajtható. A víz közel a falak mellett van. A keresztényeknek mindössze egyetlen egy alkalommal sikerült rőzséből és farönkökből utat építeni és 190 lépés hosszában a falakat elérni, de a hasábokból készült és megerősített kaput nem tudták megrohamozni.

16 Kanizsa, Gyula török végvár ereje abban a környezetben volt, amelyet a mellette, vagy rajta keresztül folyó patak illetve folyók nyomán keletkezett mocsarak biztosítottak. 1690-ben nagy esőzés volt jellemző májusig. 1688 őszén több forrás tanúsága szerint ugyancsak jelentős csapadék hullott, ami mocsártengerré változtatta a tájat. így lehetetlenné vált a lövegállások előbbre helyezése, ami a blokád és az ostrom kombinációjának alkalmazását nem tette lehetővé. A kanizsai török végvár védereje, létszáma és a török tüzérsége A blokádba zárt város és vár török létszámát a források különbözőképpen határozzák meg. Nagyon nagy túlzásnak vagy tévedésnek kell tekintenünk, amelyekben Kanizsa civil és katonai létszámát tízezerre teszik, sőt némelyek azon felül tizenkétezerre. A kor jeles szakírója, Laurentius Schaffcn kanizsai foglyok elbeszélésére hivatkozva 2000 janicsár, 600 szpáhi és ötezer civil lakosról tesz említést.

17 Báró Kornefeil császári tiszt, aki három évet raboskodott Kanizsa börtönében, s akit 6000 forintért váltottak ki, Bécsbe érkezve jelentést tett a várban lévő viszonyokról, a török helyőrség létszámát 2000 főre tette, s a civilekkel együtt 9000 lélekre. 1688. július 2-án kelt Zichy István jelentése a haditanács elnökéhez, amelyben utalt arra, hogy a kanizsai török katonaság "2000-nél Bécs HHStA Turcica Karton 156. Az irat hátlapján: Jelentés a kanizsai török erőd átadására indított tárgyalásokról. 16 X T Uo. 17 Harmadik könyv a feltámadt keresztény dicsőségről, részletes tudósítás mindarról, ami az 1688 szeptemberétől az 1689. év végéig tartó hadjáratban Magyarországon, Erdélyben, Szerbiában és Bulgáriában...történt. Összeállította: Laurentius Schaffen. Bécs, 1689. Fordította: Aszmann Mária.