Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZITA LÁSZLÓ: ÚJABB ADATOK A KANIZSAI BLOKÁDHARC ÉS KAPITULÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ 1688-1690 - Kanizsa város és vár 1688-1690 között

gyakran kiárad, ezért nagy mocsarak keletkeznek körülötte. Ezért a vár leküzdhetetlenségét még jobban fokozzák a természeti adottságai".

13 Egy tiszt - aki a Szentmiklóson lévő táborban élt a blokád időszakában, és részt vett a vár átadási akciójában - a következőket rögzítette írásban, a bécsi titkos béketárgyalásra is eljuttatva jelentését: "a környéket sűrű erdő borítja, és onnan elég jó és használható utak vezetnek Kanizsa várához [...] szőlő és gyümölcsöskertek húzódnak az utak mentén, amelyeket az ellenség szívesen megrohan, hogy zsákmányolhasson. [...] itt ütöttek sátrat azok a népek is, amelyek kereskedéssel és csereberéléssel foglalkoznak". A várra vonatkozóan a következőket jegyezte fel: "Maga a vár körül van egy harminckét ölnyi széles és két és fél méter mély árok, amely mögött erős cölöpökből épített kapukat állítottak fel. Ezeken a kapukon közlekednek a városlakók, ha a városból vagy a várból ki akarnak menni. A blokádba zárt város és vár kapuit a keresztény csapatok állandó megfigyelés alatt tartják [...]. Különösen az éjjeli órákban történnek kísérletek. Ilyenkor az árkokon hosszú és széles pallókat fektetnek [...], a mieink igyekeznek ezeket szétrombolni, hogy a városból a kijárást ezzel megakadályozzák. Nem egyszer a pallók egyik végét felrobbantják, és így teljesen használhatatlanná teszik a városból hevenyészve épített utakat a mocsáron". "Magát a várost körülfogó, földből készült erődítmény (palánk) két részből áll. Az egyik 580, a másik 584 lépés hosszúságú. A földből készített palánkokat erős fatörzsekkel erősítették meg, amelyeket többször összefontak, s a betöllött földet keményen ledöngölték. Alájuk egész kazamatarendszert építettek a törökök, amelyek egyenként néhány ölnyiek és azt a célt szolgálják, hogy ha az ellenség betör, akkor az itt tárolt összes lőport felgyújtják és ezáltal az ellenséget megsemmisítik [...], a kazamatákat oldalról téglával erősítették meg és boltozatukat is téglával rakták ki. [...] A város közepén áll a vár, amelynek központjában van a fegyvertár és a lőportorony. Ugyancsak a központban van a valamikori katolikus templom, szomszédságában egy gyermekmenhely, amely iskola céljait szolgálta. Ezek kőből és téglából épültek, a többiek egyszerű fából készített lakóházak, amelyek részben a falak mellett húzódnak, részben a fellegvár mellett. Az elővárosban többnyire rácok laknak. A rácok házainak legtöbbjei kárpitokkal szerelték fel, amelyek az ajtókat pótolják [...], a házsor 350 lépés hosszúságú. A kárpitok erősebb és gyengébb kötelekkel vannak a házhoz erősítve és a ház szélén lámpák függenek, a falhoz mindenült létrák és tűzoltó szerszámok vannak támasztva, a tetők zsúppal vannak fedve vagy náddal, ezek könnyen tüzet fognak. Ezért állandó őrséget szerveztek meg a tűzoltásra. A házak mellett istállókat építettek [...], amíg az ember a város és a vár falait München Bayerische Staatsbibliolhek. Magyarországi török háborúkra vonatkozó nyomtatványok. Res. 4. Turcica 93.3.1690. (hónap és nap nélkül) A nyomtatvány címének fordítása: Kanizsa blokádjának és visszafoglalásának egykon'i leírása népszerű modorban az olvasni tudó polgárok számára. 14 Uo. Szentmiklós, ez a magyarok által lakott helység erősen pusztult állapotban volt az 1690. évben. Kanizsától két mérföldre feküdt a Szőlőhegyen. Sűrű erdő borította a környékét, és jó utak vezettek rajta keresztül Kanizsára. (Bécs HHStA Karton 156. 98-102. fol.)