Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - Harcok a Kárpátok előterében, s a Kárpátokban (1944- 1945)

15-iki proklamációja, majd a Vezérkar főnökének parancsa Oroszmokrán érte a zalai alakulatok állományát is tömörítő 24/1. zászlóalját. A csapatok "nagy meglepetéssel", "izgalommal" és örömmel, majd "terjes elképedéssel" fogadták a híreket.

129 Rahó szovjet kézre kerülése után a 24. gyaloghadosztály ismét védelmi állást változtatott. Nagybocskó környékére irányították, hogy jobb szárnyával a Tiszára támaszkodva zárja le a folyó völgyét. Máramarossziget elestét követően ebből a körzetből is visszavonulásra kényszerült, s Bedőháza, Técső, Bustyaháza területére húzódott vissza. A Talabor folyó völgyében ideiglenes védelemre berendezkedett seregtest innen is továbbmenetelt, s október 22-én érkezett meg Husztra. A városba bevonult alakulatai a partizáncsoportokkal vívott éjjeli harcot követően érzékeny veszteséget szenvedve tértek ki Nagyszöllős irányába.

130 A debreceni páncélos csatát követően a 4. Ukrán Front hadosztályai Tisza és Tokaj irányában az 1. hadsereg oldalát és hátát veszélyeztették. A honvéd seregtestek szinte megállás nélküli, gyorsított ütemű visszavonására javarészt ezért került sor. "Az állandó visszavonulások, a magas járhatatlan hegyek között kijelölt védőállások elfoglalása mérhetetlenül kifárasztotta a gyalogságot. Előfordult, hogy a csapat a fárasztó éjjeli menet után elérkezve az új védőkörletbe, anélkül, hogy ott berendezkedett volna, már folytatnia kellett a visszavonulást." - emlékszik vissza Gergelyfi Imre ezredes, a 24. tüzérosztály parancsnoka.

131 Az Ungvár, Munkács felől támadó szovjet alakulatok gyors előretörése miatt a 24. gyaloghadosztály legfőbb célja az volt, hogy mielőbb a biztonságosabb Tisza folyó mögé vonuljon. Csapatai - Beregszász feladását követően - Vásárosnamenynél, illetve Lónyánál keltek át a folyón. Több visszavonuló honvéd alakulat a csap-záhonyi Tisza hídon át igyekezett kitérni az ellenség támadása elől. Csap október 28-iki szovjet kézre kerülésével azonban ez kockázatossá vált. Az átkelés biztosítása céljából néhány 24. gyaloghadosztálybeli alakulatot, köztük a zalaiakat is tömörítő 24/1. zászlóaljat a folyó jobb oldalán fekvő község visszafoglalására, s hatalmas pályaudvarának birtokbavételére utasították. A csapi harcokban magyar hegyivadász, s kisebb német egységek is részt vettek. November 5-ig sikerült feltartóztatniuk a szovjet csapatok előretörését.

132 A 24/1. zászlóalj századai általában a Csap-Ungvár vasútvonal, illetve a Latorca folyó mentén védekeztek. Buzsáky László százados, a zászlóalj géppuskásszázadának parancsnoka visszaemlékezésében az alábbiakat vetette papírra: "A Csap-i védőállást a zászlóalj egy hétig tartja, de legalább három hétnek tűnik. Beásni csak lövészgödörig lehet. Az ellenség az állásaiban levő magasabb tereppontokról és kimagasló épületekről védőA 17. gyalogezred harcai 1944. május 20.-1945. április 25. Karáth László m. kir. tartalékos zászlósnak, a 17/H. zászlóalj távbeszélő szakasz parancsnokának összeállítása 1944. október 16. /Szende László tulajdonában./ 130 HL Tgy. 3287. Gergelyfi Imre i.m. 51. o. 131 Uo. Buzsáky László m. kir. századosnak, a 17/H., majd 24/1. zászlóaljak géppuskás százada parancsnokának feljegyzései. 1944. július - 1945. április. /Szende László tulajdonában. /