Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - Zalai alakulatok határvédelmi tevékenysége a Muraközben, illetve magatartásuk Magyarország német megszállásakor (1943 - 1944)

Zalai alakulatok határvédelmi tevékenysége a Muraközben, illetve magatartásuk Magyarország német megszállásakor (1943 - 1944) A 7. gyaloghadosztály egyes alakulatainak szervezése még be sem fejeződött, mikor 17. gyalogezredét új feladattal bízták meg. 1943. október végétől a 3. hadseregparancsnokság közvetlen alárendeltségében a magyar, német és horvát hármas határpont és Gyékényes közötti határszakasz biztosítását, s az esetleges ellenséges szerb partizáncsoportok visszavetését és megsemmisítését kapta feladatul. Szolgálata csak 1943. decemberéig tartott, zászlóaljai ezt követően visszatértek helyőrségeikbe. A déli határra csoportosított zalai alakulat a pár hónap alatt főleg erődítési munkálatokat végzett, s csak kisebb határmenti csetepatékban kellett a horvát csendőrséget és a katonaságot támogatnia. A Zala vármegyében állomásozó alakulatok számára 1944. március 19., az ország német megszállása jelentette az újabb próbatételt. A hadihelyzet alakulása, Horthy és a Kállay-kormány politikájának bizonytalansága, s ismertté vált béketapogatózási kísérletei a német politikai és katonai vezetést cselekvésre késztették. Magyarország és hadserege egyre bizalmatlanabbá vált a számunkra. A "Margarethe terv", azaz Magyarország megszállásának előkészületei 1944. március 12én kezdődtek meg. A szombathelyi III. hadtest hírszerző szolgálata természetesen időben jelezte az osztrák területen észlelt német csapatösszevonásokat, de a honvéd vezérkar általános véleménye - ahogy Péchy György memoárjában is olvasható - ezzel kapcsolatban az alábbi volt: "eszünkbe sem jutott az a lehetőség, hogy a szövetséges Németország a megszállásunkra készül."

80 A német csapatok március 18-án éjfélkor törtek be az országba. A Nagykanizsa felé tartó 18. SS páncélgránátos hadosztály részei - leküzdvén a letenyei határvadász alosztály ellenállását - hajnali 5 órakor vonultak be a városba. Rövid időn belül birtokba vették a Károly és Gábor Áron laktanyákat, a rendőrkapitányságot, a postaközpontot, s hamarosan a József főherceg laktanyába is benyomultak. Ez utóbbi laktanyában - mely előzőleg a 17/11. zászlóaljé volt - ekkor már csak a tartalékos tiszti iskola, az ezredzenekar, az ezredtörzs legénysége, egy 8 cm-es tábori ágyús üteg, s az őrséget adó kisebb egység, összesen 300 fő tartózkodott. Az ügyeletes tiszt március 19-én Szkitsák Rudolf főhadnagy volt. A rangidős főtisztek közül elsőként Szende László százados, a tartalékos tiszti iskola parancsnoka érkezett be a laktanyába. Intézkedésére az őrség emberei és a karpaszományosok a jobb oldali épület előreugró szárnyának ablakaiban tüzelőállást foglaltak el. A hadtestparancsnoksággal is géptávírón Szende százados lépett összeköttetésbe. "A belátásod szerint cselekedjél". - válaszolta először Bakay Szilárd altábornagy, a HL 10. gyaloghadosztály iratai. 14/10. gy. ho. I. a. 1943; Tgy. 3184. Péchy György i.m. 114. o. 80 HL Tgy. 3184. Péchy György i.m. 114. o.