Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - Ukrajnában és a Don mentén (1941 - 1943)

ban bízva, törzsének első csoportjával február 2-án öt szánon indult Ivanovka felé. A csoportját követő több kisebb csoporttal együtt hamarosan fogságba esett.

69 Nem így cselekedtek a hadtest tettrekész - köztük több 9. könnyű hadosztálybeli csapatparancsnokai. Úgy döntöttek, hogy egységeiket együtt tartják, s megpróbálnak valahogy együttesen kijutni a gyűrűből. Elhatározták, hogy az így megalakult, egyesült csoport vezetését Farkas Zoltán ezredes veszi át. Tudták, hogy az Olim patak völgyében bekerített alakulatok közül, egyedül a német alakulatok képeznek harcerőt, csak az általuk végrehajtandó kitöréstől várhatnak kiutat a reménytelen helyzetből. Tisztában voltak azzal is, hogy a németek "engedélyét" a kitörésükhöz való csatlakozáshoz csak akkor kaphatják meg, ha a megmaradt kötelékeket rendezik, s a "minimális" harcra felkészítik. Ennek megfelelően cselekedtek. 1943. február 2-án alkalom adódott erre. A déli irányba kitörni igyekvő német 88. gyaloghadosztály utóvédjének parancsnoka kilátásba helyezte, hogy a magyar csoport a német gyaloghadosztállyal együtt áttörhet. Kikötése az volt, hogy a magyar csoport csak a párhuzamos utakat használhatja és a teljes vonatoszlopát el kell égetnie. Az Orlovkáig eljutott magyar hadtest - 11-12 ezer fős - nagy oszlopa február 2-án hajnalban, kisebb-nagyobb csoportokat alkotva megkezdte menetét déli irányba a német csapatok után. Az egyes magyar csoportok Gorsecsnojéig a karbantartott úton menetelő német oszlopokkal párhuzamosan terepen, onnan Sztarij Oszkol ig a vasúti töltésen meneteltek. Azokat az oszlopokat, amelyek Gorsecsnoje után részben éjjelezés, részben az út megrövidítése céljából letértek a vasúti töltésről, erős partizántámadások érték. így járt a 9. könnyű hadosztály megmaradt vonatoszlopa és a Bárra Zsigmond vezérkari őrnagy által vezetett csoport.

70 A magyar csapatok február 2. és 4. között érkeztek be Sztarij Oszkolba. A várost német csapatok tartották. Gyorsan tovább kellett vonulni, s a csoportok Lukjanovkán át Tim felé vették az irányt. Mocsagi, Troickoje, Marino, majd Korovino volt a menet útvonala, ezúttal már a németektől leválva. Mocsagi községtől Mártsa ezredes vette át a csoport vezetését. Korovinotól Obojanon és Szudzsán át Szumiig már folyamatos volt a menet. Szovjet támadások - partizán és légi - már nem érték a csapatokat. A hadtest megmaradt töredéke - kb. 6-7000 fő - február 14. és 18. között érkezett be Szumiba. A magyar összekötő törzsek és egyéb parancsnokságok már hátrább települtek innen, nem számoltak azzal, hogy a III. hadtest maradványai még megmenekülhetnek.

71 A hadtest zömétől külön visszavonuló, már január 26-án útnak indított III/l. fogatolt seregvonatcsoportbeli alosztályok Jaszenki, Gorsecsnoje, Tim felé igyekeztek kijutni a HL 2. hadsereg iratai 20. fasc. Dl. hadtest összefoglaló harcjelentése 1943.1. 12.-31. 70 HL 2. hadsereg iratai. 21. fasc. 22. gyalogezred téli harcai 1942/43-ban. Farkas Zoltán ezredes előadása, 1943. május.; 20. fasc. Martsa-csoport működése 1943.I.-ÜJ. /Mártsa Sándor ezredes/ 71 HL 2. hadsereg iratai. 20. fasc. Martsa-csoport működése 1943. I.-HI. /Mártsa Sándor ezredes/