Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
FOKI IBOLYA: NAGYKANIZSA HONVÉDZÁSZLÓALJAT KÉR - NAGYKANIZSA HONVÉDZÁSZLÓALJAT KÉR
reg létrehozása idején, amikor még élénken élt a '48-as idők emléke és az egykori honvédeket nemzeti hősökként tisztelték, az ország általános közhangulata nem tette lehetővé, hogy az újonnan felállított honvédséget felügyelő minisztériumba küldött folyamodványban ilyen hétköznapi, "közönséges" anyagi érdekektől vezérelt gondolatok nyíltan megfogalmazódjanak. Ezért a képviselőtestület tagjai inkább elhallgatták a kanizsai polgárok kérvényét. Mindez persze történhetett presztízsszempontok miatt vagy egyszerűen figyelmetlenségből is. A minisztériumban így mit sem sejthettek arról, hogy az ügyet maga, a városi polgárság karolta föl. A város nevében szóló képviselők a már korábban is szóba hozott 70. vagy 78. honvédzászlóalj Kanizsára helyezését kérték a minisztériumtól. A hathatósabb lebonyolítás érdekében a folyamodvány másolatát elküldték Czillich Ede honvédezredesnek, a budai honvédkerület 26 főparancsnokának. Ugyanazt eljuttatták még Csengery Antalnak, Nagykanizsa országgyűlési képviselőjének 27 egy levél kíséretében, melyben ügyüket a képviselő figyelmébe ajánlották és arra kérték, intézze el, hogy a már többször említett honvédzászlóaljak közül Palini Inkey Kázmér személye miatt a 78. zászlóaljnak legyen Kanizsa a székhelye. A honvédelmi minisztériumhoz címzett folyamodványban - különösen az ismert előzmények után - ilyen konkrét igényekkel nem lehetett fellépni. Az országgyűlési képviselőnek viszont tudomására lehetett hozni választói akaratát. Nyilván nem véletlen, hogy kérésük nyomatékosítására ide már nem felejtették el mellékelni a kanizsai polgárok 168 aláírással ellátott kérvényét. A minisztériumi döntés viszonylag hamar megszületett. Halvax József polgármester az 1869. október 1-i képviselőtestületi ülésen bejelentette, hogy Nagykanizsát egy honvédzászlóalj székhelyéül jelölték ki. 28 Úgy látszik azonban, hogy Csengery Antal sem tudott már közbenjárni annak érdekében, hogy az eredeti elképzelésnek és a városbeliek kérésének megfelelően a 78. honvédzászlóalj kerüljön Kanizsára. A 78. zala-muraközi zászlóaljat Perlakra, a 70. dél-somogyi zászlóaljat Karádra vitték. Nagykanizsán a 77. balaton-zalai zászlóaljat helyezték el 29 , amelynek parancsnoka, Varga Imre őrnagy már 1869 októberében megkezdte a zászlóaljtörzs felállítását. 30 A Kanizsára érkező honvédéNagykanizsa a 6 honvédkerület közül a budaihoz tartozott. Lásd erről: A m. k. honvédség kerületeinek, zászlóalj- és lovasszázad járásainak helynévtára Pest, 1869. (Továbbiakban: A m. k. honvédség...) 189-193. p. és Barcy-Somogyi 16. p. 27 Csengery Antal 1869-től 1880-ban bekövetkezett haláláig birtokolta a nagykanizsai választókerület képviselői mandátumát. 28 ZML V. 1504. Képv. ül. jkv. 1869. okt. 1. 80. sz. 29 A m. k. honvédség ... 189-200. p., Barcy-Somogyi 26. p. 30 Varga Imre rábahídvégi születésű 1848-as honvéd őrnagy, részt vett a Jellaéic elleni harcokban, a tavaszi hadjáratban. 1849. júl. 4-én Görgei léptette elő őrnaggyá. 1869-ben ugyanezen rangban újra kinevezték a honvédsereghez. Személyéről lásd: Bona Gábor: Vas megyei 48-as honvéd törzstisztek nyomában Vasi Szemle 1984/3. sz. 406^t07. p. Uő.: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Budapest, 1987. 327-328. p. Továbbá: Zala-Somogyi Közlöny 1869. aug. 7., 1870. júl. 2. A zászlóaljtörzs felállításáról: Zala-Somogyi Közlöny 1869. okt. 9.
