Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

PORDÁN ILDIKÓ: HONVÉDTÜZÉRKÉNT A MURAKÖZBEN László Károly naplójából - László Károly: Napló katonai életemből 1848. szept. 25 - 1849 ápril 24-ig

Dec. 29-kén Sárkányon 111 keresztül Mórra mentünk. Perczel Mór tábornok úrnak ebéd felett jó kedve volt s elhatározta, hogy másnap reg­gel 9 órakor a serege a városon felül kiáll, 2 óra hosszát az ellent várja, ha eljön megüt­közünk, ha nem, Fehérvárra vonulunk. Minden katonának fejenként, ha csata lesz 2 Pftot ígért áldomásra. Másnap Dec. 30-dikán Feltétlenül elhatározta tábornok úr, hogy bevárja az ellent. 112 Délelőtt 10 óra felé egyszerre riadójel adatott: A hozzánk Kisbéren csatlakozott Fischer hadnagy lovasütege a mi 13 álgyúink s a sereg nagyobb része a város felső szélére állott ki a kisbéri orszá­gúthoz; én pedig Miké 113 hadnagy úrral két 7 Fttos vet- és egy 6 Fttos sugárálgyúval a Szőlőhegy melletti kopasz hegyre mentem, s az ottlevő 6 Fttos, az irányzó másfelé té­vedvén, amellett tettem irányzói szolgálatot. Mi a 3 álgyúval még a hegyre fel sem ér­tünk, visszanyomták, de jött a főcsapat, s a várostól mintegy 1000-1500 lépésnyire eső erdőben rendezgették magokat. Ez állított vadászcsapatjokból 114 négyesével hatosával szökdöstek előre egy domboldalra, fekvésünk kikémlelése végeit, mit én el nem nézhet­vén, a domboldalon leskelődő négyre rálőttem, s egyet a golyó derékon kettészakasztván, a többi visszafutott, lövésem ezen sikerét hírül hozta egy Hunyadi-csapatbeli plenkir, ki éppen azon halomig szökött előre s a széthasítottat ott találta. Az ellenség készülésével mintegy egy óra telt el, addig részünkről csak ritkán történt egy-két lövés. A lovasütegünk a balszárnyon s két gyalogálgyúnk az erdőben oly közel nyomult, hogy a vadászok golyói röpködtek fejők körül. A Hunyadi-csapatbeliek folyto­nosan tüzelve, plenkírozva az erdőbe nyomultak, de visszahúzattak s utánok nemsokára a chevaux-legersek 115 nyomultak ki az erdőből, mit a lovasütcgbcliek meglátván felmoz­donyoztak, s anélkül, hogy csak egyet lőttek volna, futásnak eredtek, s egy álgyújokat otthagytak. Mi az ellenségnek csak bátorságát nevelte, s nemsokára az erdő alatt felállí­tott álgyúik ontották mieinkre tűzőket két helyről, alig 5-6 perez múlva az ellen jobb­szárnyát álgyúi elhagyták a tüzelést, s lovasai záporként rohantak álgyúinkra, melyek jó vezénylő hiányában igen rendetlenül s céliránytalanul, s keveset s azt is kevés sikerrel lőttek; álgyúinkat mindjárt az utca elején a chevaux-legersek körülfogták, tüzéreinket s lovászainkat az álgyúkról s lovakról nagyobb részint leverték s lekergették, a huszárok­Bakonysárkány 112 Perczel Móron kapta Kossuth azon levelét, amelyben az elnök győztes csatát kér tőle, Perczel ezt teljesíteni akarta, de nem sikerült neki. Móri csatára vonatkozóan ld. Hennáim Róbert i.m. 140. és 18-as jegyzet uo. 187-188. 1,3 Mike Károly (1814- ? ), hadnagy, 1848 augusztustól a nemzetőrség hadnagya, novembertől honvéd tűzmester; a VU. hadtestben lovasüteg parancsnok, főhadnagy, majd százados. 114 a cs. kir. 5. vadászzászlóaljról van szó 115 Az itt említett cheveaux-légers csapatot László Károly elnézte, mert a cs. kir. hadsereg részé­ről az ütközetben Jellaőié báni huszárain kívül a 3. (Ferenc József) dragonyosezred, a 6. (Wallmoden) vértesezred és a 7. (Heinrich Hardegg) vértesezred vettek részt; könnyűlovasok nem.

Next

/
Thumbnails
Contents