Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

MOLNÁR ANDRÁS: ZALAEGERSZEG NEMZETŐREI 1848-BAN

gálatot teljesítő nemzetőr alakulatokat pedig kimozdították, és járási zászlóaljakba von­ták össze. 1848 júniusára olyan feszültté vált Magyarország és Horvátország politikai viszonya, hogy tartani lehetett a horvát bán csapatainak betörésétől. A támadás elhárítására és a horvátok elrettentésére Csány László, mint a Batthyány-kormány kormánybiztosa, egy kisebb részben sorkatonaságból és honvédzászlóaljakból, nagyobb részt pedig nemzet­őrökből álló védőkordont szervezett a horvát határszélre; Zala, Somogy és Baranya me­gyének a Drávával ill. a Murával határolt peremére. Zala megye állandó bizottmánya 1848. június 17-én 6000 nemzetőrönkéntes kiállítását és őrszolgálatra vezénylését hatá­rozta el. A zalai nemzetőrség július 3-án kezdte meg a kivonulást, és 7-10-e körül foglal­ta el a helyét a védelmi rendszerben. A zalai nemzetőröket két lépcsőben; részben a Muraközben a Dráva mentén, részben pedig a Mura innenső partján (Csáktornyától Légrádig ill. Lendvától Letenyéig), főként az átkelőhelyek védelmére helyezték el. A zalai nemzetőrök első váltása egy hónapnyi őrszolgálatra vállalkozott, így augusztus elejéig fel kellett készülni a 2. váltásnak is a kiindulásra. 16 Zalaegerszeg mezőváros tanácsa rögtön a megyegyűlés utáni napon, már június 18­án intézkedett nemzetőrségének kimozdításáról: "Miután a megyéhez érkezett miniszteri rendelet, s ennek folytában hozatott megyei végzés által a hon védelmére ezen m[ező]városi nemzetőrsereg 1...] 71 főbül álló csapatnak kimozdítására kötelezve is volna, ennek kiállítása érdemében elhatároztatik, hogy mindenekelőtt a nemzeti őrsereg lelkesen a tanács által szólíttasson fel arra, miszerint a vésszel környezett honunk vé­delmére minél nagyobb számmal önként fegyvert ragadni, s a rendeltetési helyre kiin­dulni hazafiúi kötelességeknek tartsák, ha azonban [...] önként ajánlkozókbul a kívánt szám ki nem kerülne, azon esetre a határozott számnak kiegészítését a tanács sorshúzás vagy kinevezés által fogja eszközölni, mely utolsó esetben akit a sor találand, ha'helyes s fontos okoknál fogva maga személyesen el nem mehetne, maga helyett mást ugyan he­lye[tte]síthet, de csak nemzeti őrt és nem mást. Mivel pedig az ilyen kimozdítandó csa­patnál a lehetőségig az egyenlőség is a niházatban megkívántatnék, amennyire a szegé­nyebb önként ajánlkozók közül maguknak vászon felső öltönyt, vagyis úgynevezett foszlányt készíttetni képesek nem lennének, ezeket a városi közönség fogja azokkal el­látni". 17 Miközben megkezdődött az egerszegi önkéntes nemzetőrök felszerelése, és felkészí­tése a kimozdításra, a helyi nemzetőrségbe addig be sem vett (és a törvény értelmében be sem vehető) zsidók is nemzetőri szolgálatra jelentkeztek. A város június 21-i tanácsülé­sére terjesztették be kérvényüket: "miután az ő keblekből is többen mint önkéntesek a hon védelmére ezen m[ező]városból kiindítandó őrsereggel elmenni szándékoznának, azok a kiindulandó nemzeti őrsereg közé soroztatnának be". A Zala megyei izraeliták 1848-as összeírása szerint Zalaegerszegen ekkor 124 fő 18 és 50 év közötti zsidó férfi 10 Urbán Aladár 164-165. o., vö. Zalai Tükör 18-20. o. 17 ZML. Zeg. régi lt. 756. Közgy. jkv. 1848:28. vö. Sebők Samu 77-78. o., Zalaegerszeg. Do­kumentumok... 101. o.

Next

/
Thumbnails
Contents