Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - Az asszonyrablás következményei

nak az akkori kettős sértést. Nem ellenfelének, hanem személyes ellenségének tekintette az emlékezetes kioktatás óta brigadérosságig jutott, nagy hírű Bezerédy! Bezerédy Imre az 1708 májusi levelében egy másik hírt is fontosnak tartott elmondani Károlyi generálisnak: „Öreg Haiszter fog viszont Dunán innend commendérozni; nagyon biztatja az német magát, hogy rövidnap az Dunán is által hajt bennünket." A hír igaz volt. Pálffy grófot ismét gr. Siegbert Heister alá rendelték a magyarországi hadak vezetésében. Károlyi Sándor utolsó dunántúli hadműveletében már Bezerédy is mellette hadakozott. Ekkor már gr. Siegbert Heister volt 1705 végéig a császári főparancsnok. Bezerédy nevét azonban akkor kezdte gyűlölni, amikor Balogh Ádámmal a győrvári csatában kuruc rabságra juttatták öccsét, gr. Hannibál Heistert. Neki is volt mit elszámolni a brigadérossal. Bezerédy azzal biztatta magát, hogy Heister és Nádasdy grófok esetleges kőszegi támadását azonnal viszonozni tudja egy sopronival, így nemhogy Kőszegről, de „a Rábán sem hajt áltaF minket a német. Éppen ebben a levélben írta a kuruc dandárnok, hogy „holnap fogok Küszög tájékán kiszállanom táborban, s onnand az operátiök foltatásához kezdenem? Ez a táborra szállás 1708. május 11-ére esett. Ennek azért volt különös jelentősége, mert másnap, május 12-én rabolták el Kőszegről éppen gr. Heister és gr. Nádasdy katonái a brigadéros feleségét, Széplaki Bottka Máriát. Maga Bezerédy otthon volt ugyan, de a a városba törő császári elővéd elől menekült ki Kőszegről az ott éjszakázó kurucokkal együtt.

170 A császári tábornokok valójában az asszonyrablással változtattak harcmodort. A szellemesen „pszichológiai hadviselésnek" nevezett módszerváltás mindenütt nagy feltűnést keltett.

171 Öt nappal később a híres Labancos napló is érdemesnek tartotta a megörökítésre: „Bezerédi megírta az sopronyiaknak, hogyha meg nem szabadítják az feleségét, az szüretre számot ne tartsanak."

112 Ugyanekkor gr. Esterházy dunántúli főkapitány levélben kereste meg gr. Heister császári fővezért, amiben világossá tette, hogy ezt a vétkes ügyet gr. Nádasdy Ferencnek és br. Schilling ezredesnek tulajdonítja, s megtette a lépéseket a Dunán túl lévő feljebbvalóiknál Bezerédyné kiszabadítására.

173 Három nappal később, 1708. május 18-án valóban levelet diktált Bercsényi grófnak Szombathelyről.

174 Először azt akarta javasolni Bercsényinek, hogy emeltessen „az Dunán túl való labanc asszonyoknak árestomot". Ezt azonban méltatlannak találta először. így inkább arra gondolt, hogy a kuruc rabságban lévő császári generálisok írjanak a haditanácsnak és Heister generálisnak, hogy „a magok praejudiciumokra ne kezdenének asszony-hadakozásF. Esterházy tábornok szavaiból is kiderül, hogy ez az „asszony-hadakozás" teljességgel új dolog számára is. UgyanI/u Chernél Kálmán: Kőszeg, H 191-192. o. 171 Dominkovits Péter: Bezerédy, 20. o. 172 1708. május 17. Labancos napló, In: Thaly: Bottyán, 218. o. 173 Generáli Campimarschallo Siberto Hajszter, Sabaria, 1708. máj. 15., Esterházy tb. k. 183185. o. 174 gr. Esterházy Antal levele gr. Bercsényi Miklóshoz, Szombathely, 1708. máj. 18. uo., 185188. o.