Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - Pálffy és a Bczcrédy-pontok

Generális Urammal szép egyezéssel comportáltuk magunkat, — mintha soha egymásra nem is nehezteltünk volna. " Az 1707-es esztendő még a kuruc fölény éve volt. Itt Dunántúlon Rabutin és Maximilián Starhemberg grófok egyesülését akadályozta meg Bottyán, aztán Giudo Starhemberg és Pálffy grófok mind erőben, mind fegyvernemben felkészültebb hadait verte vissza. Az év második felében pedig Rabutin, Pálffy és Guido Starhemberg egyesült hadait is kijátszotta. Bezerédy csak nehezen ismerte fel, hogy a hadait „maga mellett nyugosztoló", „héjában" tartó generális milyen ügyes taktikával kerülte az ellenséggel való összeütközést. Hiszen tudta, máskülönben felőrlődtek volna. Thaly tudott Kisfaludy László rangidős ezereskapitány sérelméről, aki képtelen volt elviselni Bezerédy soron kívüli brigadérossá való előléptetését, de ismerte az ezereskapitány áskálódásait is Bezerédy ellen. Amikor ezt Bezerédy megtudta, az emiatt érzett felindultsága késztette arra, hogy megsértse a Bottyán körüli tiszteket.

135 Az ügy ugyan tisztázódott, de nem várt veszély támadt éppen ennek kapcsán. Pálffy gróf számára ugyanis világossá vált a dunántúli hadvezetés belső konfliktusa, amelynek nem okozója, hanem haszonélvezője lett. Bezerédy kiváltképpen a Sopron előtti föld védelmével, valamint az ausztriai és a stájer portyákkal tudta ekkor hasznossá tenni magát.

136 Leküzdvén végül a maga belső konfliktusát is, az 1707. október 2-án Bottyánnal való legteljesebb együttműködésben vett részt a nagy kuruc sikert hozó soproni ütközetben. Itt került először szemtől szembe gr. Nádasdy Ferenccel, a Sopron és környéke védelmére kirendelt császári tábornokkal, akit gr. Pálffy János dunántúli császári főparancsok alá rendeltek.

137 Pálffy és a Bczcrédy-pontok Amikor 1707 decemberében Pálffy gróf kezdeményezésére I. József császár aláírta az ún. puncta per Bezeredium rebellem" hátoldali jegyzettel ellátott, Bezerédy-pontokat tartalmazó dokumentumot, amely a „Postulata cuiusdam a Sua Majestate S(acra)tis(i)ma " címet viseli, az már a bécsi hadviselés új formájának volt tekinthető itt NyugatMagyarországon.

138 Maga a dokumentum I. József császár 1707. dec. 7-én Pálffy grófhoz írt levelének melléklete volt, amelyet azonban megelőzött egy korábban, november 24-én fogalmazott írás is.

139 A császár novemberi levele meglepő tényt tartalmaz, hiszen nemcsak Bezerédy Imrére, hanem Szentgyörgyi Horváth Zsigmond főhadbiztosra is terhelő utalást tartalmaz: „Lieber Gráf Pálffy. Weilen vernehme, dass der Bezerédi und Horváth Sigmundt unsere Gnad verlangen, alsó versichern wir sie beidé hiemit, dass nach geschlossenem Frieden Thaly Kálmán: Dunántúl 1707. V. kzl. Sz. 1880., 120-121. o. Fritz Posch: Der Einfall Bezerédys zwischen Hartberg und Burgau. In: i.m., 259-265. o. Thaly Kálmán: Dunántúl 1707. V. kzl. Sz. 1880. 46^17. o. mint a 14. sz. j. mint a 15. sz j.