Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - Érthetetlen vádlások

elől Szombathelyre A fegyverszünet előtt közvetlenül még azt a hírt kapta a fejedelem Bercsényi gróftól, hogy Bezerédy a Csepregről kivonuló Pálffy gróf vonulását ellenőrizte. Pálffy generális ugyanis hiába várta gr. Hannibál Heistert 1706. március 18-án Szombathelynél. Az egyesülést Bezerédyék megakadályozták, Pálffy generális pedig kénytelen volt Csepregen keresztül visszavonulni.

87 Bezerédy, Ebeczky és Réthey ezredei ezért szerepeltek Forgách gróf delineációján, térképén Nagygeresd, Pórládony és Berekalja körül a Repce mentén, hiszen innen követték a gróf hadainak mozgását.

88 Pálffy gróf visszavonulását Bezerédyék siettették, hiszen amikor a lovasgenerális megtudta, hogy Bezerédy Imre, id.Barkóczy Ferenc és Kisfaludy László, Géczy Gábor követik, akkor nagypénteken, 1706. április 2-án Locsmándon át Frankóra (ma Lutzmannsburg és Frankenau, Burgenland) vonult, — ahol kisebb nagyobb összecsapások közepette — főhadiszállását felütötte.

89 A gráci, belső-ausztriai udvari haditanács visszahívta gr. Hannibál Heistert a tartomány védelmére. Ezt maga Pálffy generális is régen szorgalmazta. Az elfoglalt területek megtartására Pálffy gróf azonban szigorú parancsot kapott Bécsből, így Heister visszahívását csak lassan érhette el. A nagyszombati béketárgyalások lélegzetvételhez juttatta Pálffyt is. Amikor a felek között 1706. ápr. 15-én Nagyszombaton a nyugat-magyarországi hadszíntérre vonatkozóan létrejött a fegyverszünet, azt lassan az egész országra kiterjesztették. Ennek a befejezés előtt álló tárgyalássorozatnak köszönhette Kőszeg városa is a maga semlegességét. Sigray József Vas vármegye alispánja ezért kaphatott 1706. ápr. 12-én Nagyszombatról kedvező választ Bercsényi gróftól, aki hozzájárult, hogy csak salva quardia maradjon a városban.

90 Bezerédy ezután Csornára vonult. Innen írta bocsánatot kérő levelét Károlyi bárónak, mert egy félreértés miatt Károlyi Sándor még mindig nem kapta meg a flintáját.

91 A flinta vagy kovás puska ekkor nagy érték volt, hiszen gyorsabban tőzelő fegyver volt az elavult muskétánál. A fegyverszünet híre itt Csornán érte Bezerédyt. Először tizennégy napra hirdették meg, azután meghosszabbították május 5-ig, majd július 12-ig, s végül július 24-ig. A fegyverszünet arra is alkalmat nyújtott a császári hadvezetésnek, hogy folytassa Ausztria keleti határainak megerősítését. A terv állítólag már 1697-ben felmerült. Eszerint a Morva-Lajta folyók vonalán lévő erősségeket kellett volna megerősíteni a nagy török háborúk tapasztalatai uő. liánnak, Nagyszombat, 1706. márc. 19. uo. 60.o., továbbá FritzPosch: i.m. 174. o. 87 uö. uarmak, Nagyszombat, 1706. ápr. 4. Bercsényi-lev. A.R. V. 80. o. 88 mint a 73. sz. j. 69. o. 89 Bercsényi Miklós gróf levele a fejedelemhez, Nagyszombat, 1706. ápr. 7. uo. 82-83. o. 90 Bercsényi Miklós gróf levele Sigray József Vas vármegyei alispánhoz, Nagyszombat, 1706. április 12. Chemel Kálmán: i.m. H. 162. o. 91 Bezerédy Imre levele gr. Károlyi Sándornak, Csorna, 1706. április 17-én, OSZK Bezerédyir.: 26. fol.