Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

zok kiállításoknál tellyesen fizikai erőszakot sem használt"

112 — ismételte meg és egészítette ki Egerszeg város tanácsa a kanizsaiak érveit. A vizsgálatba bevont keszthelyi elöljárók is egyhangúan Csertán mellett foglaltak állást. Közben a királyi fiscus (főügyész) Zala megyei képviselője is elindította a vizsgálatot. Főleg azt igyekezett kideríteni, hol volt Csertán szeptember 10-től december végéig, mert azt bizonyítani tudja a kanizsai sóhivatal adatai alapján, hogy meddig vett ki Horváth Vilmos, s mitől Csertán Sándor pénzt.

113 A rendelkezésre álló (fellelt) iratok 40.000 forint kiadását dokumentálták. De teljes egészében nem lehetett rekonstruálni a kormánybiztos pénzügyi műveleteit a hiányos iratanyag miatt. Bogyay Lajos megyefőnök vizsgálati jelentése is Csertán Sándort próbálta mentegetni: „mint kormánybiztos inkább csillapító, mint zendülést előidéző szellemben működött, s ezen hivatásánál fogva csak a Magyar Kormánytól kiadott rendeleteknek volt végrehajtója, magától sem röpiratok, felszólítások proclamátiók ki nem adatva, sőt a rend és csend fenntartása végett, a megyében rögtön ítélő bíróságot hirdetve azt féken tartani iparkodott, terrorizmust sem a közügyek tekintetéből, sem egyesekre nem gyakorolt azonban mint szabadelvéhez hű a tisztségviselőség az egész forradalmi korszak alatt nem változott".

114 Bogyay, a volt nemzetőrtiszt—ha nem is barátja, de régi ismerőse Csertánnak —, jelentésében a megtörténteket nem tagadva igyekezett mégis pozitív képet kialakítani a kormánybiztosról. A Pesten szabadlábon lévő Csertán közben Haynauhoz fordult, beadványában kérte, hadd látogassa meg családját. A válasz persze elutasító volt.

115 A haditörvényszék a fehérvári kerület főispánját, Döry Gábort, ő pedig újból Bogyay Lajost utasította a nyomozás végrehajtására és a tanúk kihallgatására, „a vizsgálatot a közleményben foglalt öt pontokra nézve kimerítőleg tárgyaltassa és arróli jelentést a különös kérdések elobocsájtásáról pontonként szerkesztesse".

116 A bizonyító levél valóban tartalmazza mind az 5 pontot és a válaszokat is. A Keszthelyen lefolytatott vizsgálat 1850 márciusában zajlott. Magától értetődő, hogy Csertán ekkor már újból fogságban volt, hiszen 1850. januárban a pesti Haditörvényszék hallgatta ki. Az 5 pont a következőképpen hangzott: „1 ör Esmérték e Csertán Sándort, mint Zala megyei forradalmi kormánybiztost? Válasz: Miután Csertán Sándor egy jó ideig állandós lakását mint kormánybiztos Keszthelyen tartotta, jól esmérik. 112 ZML. Zalaegerszeg tanácsülés 1849. nov. 10. Másolat. 113 ZML. Megyefőnöki iratok. 1849. dec. 3. Molnár György, a m. kir. fiscus Zala megyei képviselőjének levele a megyeíonökhöz. 114 ZML. Megyefőnöki iratok. Dőry G-nak írt levél. 1849. dec. 10. Halápról. 116 Csertán Sándor iratai. 1850. febr. 6. — Csertán Ferenc: Csertán Sándor Zala megye kormánybiztosa az 1848/49-es szabadságharcban (kézirat ZML. kézirattára) 116 ZML. Megyefőnöki iratok, 1849/50. VIII. C. 1850. febr. 27. Dőry levele Bogyaynak.