Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

get—tüzéreket és lőszert—kért Noszlopytól: „meg vagyok győződve"—írta— „Zala eleste Somogy elestét vonja maga után". 94 A július közepén betörő császáriak előrenyomulásának fő iránya Nagyka­nizsa — Somogy volt. Csertán tehát Kanizsára ment Keszthelyről, hogy a zalai erőkkel állítsa meg a támadást, de újból segítségért folyamodott. Július 14-én keltezett tudósításában adott hírt az ellenségbetöréséről Noszlopynak: „honvé­deket szereltem fel (...), uradalmi vadászokat és nemzetőröket kirendeltem, mind ez ámbár szétveretett (...) túlnyomó erőnek ellent nem állhattunk". Csertán Nagykanizsán népfelkelést próbált meghirdetni. Noszlopyhoz írt leve­léből tudjuk, hogy sikertelenül: „a kanizsaiak felkelésre hajlandóságot nem mutattak, sőt kijelentették, hogy míg az ellenség erejét nem tudják, addig a felkelést célravezetőnek nem tartják". Csertán végül így kesergett: „Ha már egyszer Kanizsáról nem sikerült, máshol nehezen fog sikerülni". 95 A legproble­matikusabb — és egyben elítélésének alapjául szolgáló — kérdés Csertán Sándor kormánybiztosi ténykedésében éppen ez: a népfelkelés meghirdetése volt. Csertán Nagykanizsáról Keszthelyre ment, hiszen július 19-én, élve kor­mánybiztosijogkörével, még orvost nevezett ki Csabrendekre. 96 Innen Tihany­ba vezetett az útja. Július 23-án itt kapta meg Noszlopy levelét, amelyben arra kérte, ha Szegedre vonul (mármint Csertán): „sorsomrul tegyen jelentést és ha lehet eszközöljön segítséget, mely ne ígéretbül vagy reménységbül álljon, mellyel már annyiszor elaltatnának, hogy a lehetőségig mindent megpróbá­lok". 97 Július 23-án vagy 24-én áthajózott Szántódra és a Kisfaludy gőzöst valamint a maradék zalai egységet Noszlopy alá rendelte. Bár Noszlopy július 25-én írott levelében még egyszer kérte, hogy csatlakozzon hozzájöjjön Kapos­várra, Csertán közben már döntött: Szegedre megy a kormány után. Utolsó Noszlopyhoz írt leveléből teljesen elkeseredett hangulat érződik: „En Zala megye részéről mindent elkövettem a lehető védelem eszközlésére, de fájdalom semmi sem sikerült és így mind magam, mind pedig a tisztikar védelem nélkül állunk az Isten oltalma alatt". 98 Feleségét 1849. július 29-én kelt levelében értesítette: „En ma Szegedre szerencsésen megérkeztem, mindnyájan szerencsésen érkeztünk meg, kivévén Tuboly, Septey kik tőlünk elmaradtak". 99 Noszlopy Szemerétől tudta meg, hogy hiába várta kormánybiztostársát: „Szegedről a kormány elmegy Nagyváradra, mert Szegeden a napokban csata 94 Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820—1853. Somogyi Almanach 43—44. sz. Kaposvár, 1987. 91—92. o. 95 Baranyai Helytörténetírás 1973. Noszlopy Gáspár Somogy megyei kormánybiztos Baranya megyei iratai 1849. május—augusztus. Noszlopy Szemeréhez írt levele is a kanizsai eseményeket elemzi. 284/285. o. — Andrássy id. mű 94. o. 96 ZML. 1949. júl. 19-én kelt levél 1950-es másolata. 97 Andrássy id. mű 98. o. 98 Uo. 103. o. 99 Csertán Sándor iratai. Csertán Sándor levele feleségének 1849. július 29. 100 Andrássy id. mű 103. o.

Next

/
Thumbnails
Contents