Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

egerszegi gombkötők kevesellték a munka árát, a halápiak sokallták a kivetett újonclétszámot, az ellenségtől átjött tisztek zsoldot és közellátást kértek. A megyei pénztárt is ellenőrizte, az adóbehajtást is szorgalmazta. Minden ügyben személyesen írt levelet, utasított, kért, és ha kellett elmarasztalt vagy dicsért.

87 Példa erre Dervarics századosnak írt levele: „erélyes működéséért vegye hálás köszönetemet".

88 Közben, mivel a megyei pénztár is kiürült, és az OHB sem tudott pénzt küldeni, kénytelen volt a nagy uradalmaktól kölcsön kérni. „A Haza körülményei mindenki erejét tehetsége szerint igénybe veszik. Akinek hite: Magyarországgal élni vagy elhalni, annak a Hazától segélyét elvonni nem lehet" — írta a megye leggazdagabb családjának, a Festeticheknek—„pénz a kormány által rendesen nem küldhetik." Lovat vásárolt, és ehhez kérte a pénzt: „teljesen felteszem az uradalom hazafiúságáról, hogy a kívánt költsönt készséggel megadja: egyébiránt ha kívántatik tóle, kész vagyok e czélra alapul javaimat is lekötni". Végül hozzátette: „a költsön adott pénzt 4 hét alatt a kormány által köszönettel vissza fog téríttetni",

89 Remény és kétségbeesés között vergődött. Június elején még biztatta Dervaricsot: „Nagy számú honvéd sereg áll Fehérvárnál, mellyel folyamatos érintkezésben vagyok".

90 Június 30-án viszont már a megye védelmére kialakított erők rendezéséről és az őrvonalakról szóló jelentését mutatta be a bizottmánynak és beterjesztette felhívását a népgyűlés összehívására: „ANép Gyűlés legyen a nép akaratának kifejezése, azért felkérem önöket (...), hogy minden község legalább két, és a népesség arányához több, értelmes a Hazához hű és a nép bizalmát bíró egyént küldjön a népgyűlésre".

91 Ezen kívánta a Függetlenségi Nyilatkozatot kihirdetni és az immár új összetételű bizottmányt megalakítani. A gyűlést 1849. július 16-ra tervezte, de közbeszólt a hadihelyzet. Július 12-én az osztrákok elfoglalták Zalaegerszeget. Dondorf, császári őrnagy a bevonuló császári seregek parancsnoka, július 15-én 500 ezüst forint vérdíjat tűzött ki a fejére. „Csertán Sándor, a megye kebelében kormánybiztos nevezet alatt működve, a népet a cs. kir. seregek ellen nógatván (...) aki őtet élve vagy halva nékem általadja, avagy annak hollétéről jelentést tesz, az elfoghatás esetére 500 ezüst forint jutalom, tüstént általam kiadandó."

92 Pedig Csertán a megyében volt még, bár a július 15-i keszthelyi állandó bizottmányi ülés jegyzőkönyve arról adott hírt, hogy „a teljhatalmú kormánybiztos eltávozott egy időre a megyéből".

93 Noszlopy Gáspár irataiból egyértelműen bizonyítható, hogy július folyamán még összehangolták védelmi intézkedéseiket. Csertán többször is segítsé87 ZML. Áll. biz. jkv. 1849:123. (jún. 7.) (Haláp), 1849:282. (fúl. 6.) 88 ZML. Vegyes iratok. Csertán levele Dervaricsnak. Keszthely, 1849. jún. 6. 88 OL. P 237. Festetits család levéltára. Vegyes iratok 1535—1945. II. csomó. 5. Az 1848-as eseményekre vonatkozó iratok. 90 ZML. Vegyes iratok. Csertán levele Dervaricsnak. Keszthely, 1849. jún. 6. 81 ZML. Áll. biz. jkv. 1849:216—217. sz. (jún. 30.) 92 Zalai Tükör 1974. 1848/49. Zala eseménytörténete 138. o. Hirdetmény. 93 ZML. Áll. biz. jkv. 1849:335. sz. (júl. 15.)