Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

parancsait, hanem ő maga is — bár nem volt katona — ötleteivel, helyismeretével hozzájárult a katonai feladatok eredményesebb megoldásához. 1849. június 6-án írt levelében részletesen beszámolt a kinevezése óta tett intézkedéseiró'l: „Zalába május 25-én érkeztem meg. Zalában a nép hangulata jó (...). Erélyességben Nagykanizsa és Muraköz kitűnő'helyen állnak. Nagykanizsa, bár egész dunántúli kerület meghajlott az osztrák uralom alatt (...), szenvedett sokat (...), de szolgailag a hatalomnak soha meg nem hajúit". Bizonyítékként említette az éjjelente kiragasztott plakátokat és az osztrák hirdetmények letépését. De a megye helyzete elszomorító: „Muraközt mintegy 3000 nyomorult, de jól felfegyverzett nemzetó'r tartja elfoglalva, 7 ágyú szolgál eró'sítésükre, a Murán inneni magyar vidéket (...) osztrák sereg dúlja és rabolja (...). A megye lakossága is elkeseredett, tulajdon népünk a megye több helyein féktelenül ki tört és az urak birtokait elfoglalta, pénztáraink tellyesen üresek és az adó csak gyéren fizettetik."

83 Ilyen helyzetben kért segítséget Csertán a Székesfehérváron állomásozó Kmetty Györgytől. Újabb nemzetőrök kiállításáról is rendelkezett. Kérte a miniszterelnököt is, hogy a megyébe „rendes" hadsereget küldjön. Egyben javaslatot tett a Muraköz felszabadítására és Stájerországból való fegyverszerzésre. Ez utóbbit részletezte Csány Lászlóhoz írott levelében: Jónak vélném részünkről Stayert fenyegetni betöréssel, részint azért, hogy az osztrák erő megosztassék, részint pedig azért, hogy a Stayeri határokhoz közeledtünkkel fegyverszállítást eszközölhetnénk".

84 Szervezett, irányított, számon kért, s ha kellett, jelentéktelen ügyekkel is foglalkozott: a tisztviselők fizetésemelést kértek, a falusi mészárosok sérelmezték a marhahús árát, stb. Ha kellett erélyesen is fellépett, így pl. lefoglaltatta a körmendi sóház vagyonát. Közben a bizottmány értesült az orosz hadsereg betöréséről. A határok őrzése mellett Csertán elrendelte, hogy „az ellenségtül megszállt megyékbe minden kivitel elzárassék", és a népet felszólította: „a hazát fenyegető veszély esetében tömegestül a Nemzetőrök közé bevonulva a Haza védelmére felkelni tartozik".

85 Tehát népfelkelést helyezett kilátásba már május végén, de tényleges meghirdetésre csak később került sor. A gondok egyre szaporodtak. Júniusban kolerajárvány ütött ki a megyében. Nem volt pénz a nemzetőrök fizetésére, és a hónap végén már közadakozásból fedezték a Zalából toborzott huszárok felszerelési költségeit.

86 Ilyen körülmények között az állandó bizottmány folyamatosan ülésezett, a kormánybiztos távollétében az alispán elnökölt. Hiányzott a fegyver is, ezért újból összeszedették a puskákat. Közben ott voltak az adminisztratív teendők is. Szemere Bertalan a megyék tisztikarának névsorát kérte a kormánybiztostól. Számos panaszt is ki kellett vizsgálni: az 83 OL. H 12. BM. Közös Vegyes e. 23. dr. 49 997/B. Csertán Sándor levele a miniszterelnöknek 1849. jún. 6. 84 HL. 1848/49-es gyűjtemény. 1849. jún. 9. Csertán S. levele Csány László közlekedési miniszterhez. — Kossuth intézkedése: Kossuth Lajos összes művei XV. 1849. jún. 12. 510. o. 86 ZML. Áll. biz. jkv. 1849:12. (máj. 31.) 86 ZML. Áll. biz. jkv. 1849—219. (jún. 30.)