Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

osztrákok, s ezzel Csertán Sándor számára véget ért kormánybiztosi működésének legeredményesebb első szakasza. Az 1849. január elsején Zalaapátiban tartott bizottmányi ülés még értesítette az OHB-t az osztrák betörésről, ezt követően 1849 májusában ült össze legközelebb a bizottmány. A megyéből eltávozott Csertánt Kossuth Lajos utasította Kisújszállásról 1849. január 4-én írt levelében a népfelkelés megszervezésére és arra, hogy a hadműveletek során működjön együtt Nemegyei Bódog őrnagy szabadcsapatával és Festetics Miklós somogyi kormánybiztos csapatával. Ajanuár 9-i Kossuth levél arról értesítette Csertánt, hogy a kormány nem tud sereget küldeni a Dunántúlra, Eszékre támaszkodva működjön együtt a fentiekkel.

69 Csertán január 7-én Keszthelyen kelt, feleségéhez írott leveléből mélységes aggodalom és tanácstalanság áradt: „Pestről most érkezett azon szomorú hír, hogy Pestet elvesztettük, már most mi tévők legyünk azt nem tudom (...) úgy hiszem Marcaliba megyek vagy haza és ott várom be sorsomat".

70 Egy címzés és dátum nélküli levélből az derült ki, hogy „elindultam Debrecen felé" — írta feleségének, és azt kérte tőle: „Csak arra legyetek figyelemmel, hogy hamis vádakkal ne terheltessem, és azt ted meg alispán és főjegyző uraknak, mert mit tettem azt hivatalos kötelességből tettem."

71 A császáriak katonai közigazgatást vezettek be, amelynek értelmében a megyéket katonai kerületekbe sorolták be. Zala a soproni katonai kerület része lett. Két megye élére 1—1 királyi biztost neveztek ká. Zala és Veszprém élére Fiath Ferenc cs. kir. kamarás került, feladata volt, hogy a területén lévő törvényhatóságokat tisztítsa meg a kompromittáló elemektől, gyűjtse be a fegyvereket is. Fiath a hivatalában hagyta a tisztviselők többségét, mindazokat, akik letették a hűségesküt. így Csillagh Lajos első alispán maradt a vármegyei közigazgatás vezetője.

72 Csertán Sándor kormánybiztos javait Fiath rendeletére összeíratta és lefoglaltatta.

73 Csertán Sándor útját Debrecenbe nem tudjuk rekonstruálni. Az biztos, hogy január 26-án még nem ért oda, mivel aznap a nemzetgyűlés a távollévő képviselők ügyét tárgyalta. Simon Pál ekkor szólalt fel mellette: „Csertán Sándor zalamegyei képviselő újoncozás végett volt megyéjébe kiküldve, s ottan erélyesen működik".

74 De azt tudjuk, hogy február 28-án már Debrecenben tartózkodott, hiszen a neve nem szerepelt a távollevők névsorában.

75 1849 májusánakközepén—a tavaszi felszabadító hadj árat sikerei nyomán — Zala megyéből is kivonultak a megszálló császáriak. Csertánt 1849. május 69 Kossuth összes munkái XIV. K. 40., 74., 81. o. 70 Csertán Sándor iratai. Csertán levele feleségéhez. 1849. jan. 7. 71 Csertán Sándor iratai. Dátum nélküli levél. 72 Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében 1849—1854. Levéltári Közlemények 198671. (87—131) 73 Csertán Sándor iratai. 1849. febr. 24. összeírás. 74 Közlöny 1849. jan. 28. 13. sz. 47. o. 76 Beér id. mű 845—851.