Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez

magyar nyelvű másolata maradt fenn.

70 Ismervén a dobronaki zsellérek 1770 körüli gazdasági erejét, okkal feltételezhetjük, hogy nékik is évekbe telt, míg a privilégium kiváltásához szükséges összeget előteremtették. A céhlevél jellegzetes dokumentuma az 1761. évi rendelet után kibocsátott csaknem egységes szövegű privilégiumoknak, melyek célja a központi hatalom ellenőrzése keretében nem utolsósorban a visszaélések és túlkapások megszüntetése volt. A fentiekből következik, hogy azon kézművesek, kik sivár anyagi helyzetük miatt nem gondolhattak a privilégium megszerzésére csak háziiparosként, céhes helyeken pedig kontárként folytathatták munkájukat, ami számos hátránytjelentett számukra. Az 1805. és 1813. évi céhügyi szabályzat értelmében ugyanis céhes helyen csak azok a céhen kívüli kézművesek működhettek, akik igazolni tudták, hogy korábban is folytattak ipari tevékenységet, ám sem piacon sem vásáron nem árulhatták portékájukat. Hasztalan kerestem a Zala Megyei Levéltárban azt az 1813. évi helytartótanácsi rendelet alapján készített kimutatást is, melyet a vármegye céhes és céhen kívüli iparosairól kellett elkészíteniök.

71 Fennmaradt viszont az 1813. évi Zala megyei áriimitáció, melyben a fazekastermékek ára is megtalálható. Érdemes szó szerint közölnünk, mivel ez az 1760. évi árszabással ellentétben nem kezeli már külön a feketekerámiát, ill. a mázas edényeket készítő mestereket. Új termékként jelentkezik az árszabásban az öntözőkanna, a gyertyamártófazék, a tojássütő lábos, s részletesebben foglalkozik a különböző kályhatípusokkal, köztük a néprajzi gyűjteményeinkben gyakorta szereplő zöldmázas, tányéras, kupás szemekből összeállított csipkésperemű cserépkályhákkal. Megtudhatjuk belőle azt is, hogy a mázotlan kályha fiók darabja 2, a mázosé 4 krajcárba kerülhet, s hogy a mázos edény általában kétszer annyit ért, mint a mázatlan.

72 Az árszabás bennünket érdeklő részlete: „Fazokasok Ft. kr. Egy meszeles kivül belül mázos korsó — 2 Egy itzes hasonló korsó — 4 Egy pintes hasonló korsó — 8 Egy három itzés hasonló korsó — 10 Két itzés hus főzésre való mázos fazék — 2 Négy itzés hus főzésre való mázos fazék — 4 Munkásoknak való lagnagyobb mázos tál — 12 70 OL C—25. Acta Mechanica Com. Szála. Lad C. No 27. Dobronak. 71 V.ö. NÁDASDY — 1982. 103, 105, 106. Vas vármegyében 1817-ben 6 fazekascéhben 144 mester dolgozott. 72 ZML. Vegyes nyomtatványok gyűjteménye _A Mester-emberek kézi mivek... és egyéb szerek árának... limitatiója." 1813. Győr. A mázas termék magas árát az 1810. évi árszabás azzal indokolja, hogy a máz mázsája igen drága, 125—180 Ft között szokott lenni.