Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez

búzát, 178 pm. rozsot, 210 pm. kölest, valamint 68,5 szekérre való szénát mutattak ki náluk. Szőlőikben csupán 24 urna bor termett. Dolgozott még a faluban egy kovács is 2 Ft jövedelemmel, s 1 gombkötő' kimutatható haszon nélkül.

52 A fazekasok tehát a lehetőség határain belül ekkor és később is intenzíven gazdálkodtak, s leghőbb vágyukat — miként a többi Lendva vidéki faluban — néhány kapás szőlőbirtok megszerzése képezte. A XIX. században Dobronak és Filócz mellett e település vált a legfontosabb fazekas faluvá, olyannyira, hogy a mesterek önálló céhbe tömörültek. S bár hosszú időn át Dobronak filiája volt, s a róm. kat. egyházi anyakönyvek nem is egy házasságkötést regisztrálnak lakóik között, sőt élénk gazdasági kapcsolat is egymáshoz fűzte őket, Kebele mindvégig sajátos arculatú település maradt. A fazekasok többsége ez időben általában 1—2 pár lovat, de legalább két ökröttartott, nyilván, hogy maguk vihessék portékájukat a vásárokra. 1804-ben pl. a falu 48 gazdája közül 19 fazekaskodott. Négy 2—2 pár, kettő 1—1 pár, másik négy 3—3 pár lovat tartott, öt pedig 1—1 pár ökröt. Csupán a négy zsellér jogállású fazekasnak nem volt igásállata. Mindannyian III. osztályba sorolt mesterek voltak, s III. osztályú házakban laktak.

53 Különösen becses számunkra Kebele 1846. évi dikális összeírása, melyben 45 családfőből 9-etgerentsémek, 13-at fazokasnak jelöl az összeíró. E megkülönböztető szóhasználatból arra következtethetünk, hogy a XIX. század derekán — legalábbis Kebelén — különbséget tettek a fazekas és gerencsér elnevezés között. Más esetekben — úgy tűnik — azonos jelentése, tartalma volt e két szónak. A korábban említett zsitkóci Király Milós céhmestert pl. hol fazekasnak, hol gerencsérnek jelölték.

54 A fent említett mesterek neve, gazdaságuk főbb adatai, valamint összesített adójuk a VII. táblázaton található. A csaknem 13 Ft-os átlagos évi adó azt sugallja, hogy e falu fazekasai termékeik kedvező értékesítése folytán — a gyenge gazdasági adottságok ellenére is — elég jól éltek. A csaknem legtöbbet adózó Bördén Ferenc volt a céh mestere, kiről említést teszek a céhes élet ismertetésekor is.

55 Szólnunk kell végül Filóczvól és fazekasairól, bár róluk, sajnos, nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre. Szerencsére az 1750., 1770. és 1771. évi összeírás még tételesen felsorolja e település kézműveseit, ám a későbbi, főleg a XIX. századi dikálisok e tárgyra vonatkozó rovatait — miként más településeken is — felületesen töltötték ki, azért csak elvétve derül ki, hogy a keresett 62 ZML Conscr. Univ. Ö 46/42. 1771. 63 ZML Kebele 1804. évi dikális összeírása. 64 ZML Kebele 1846. évi dikális összeírása. KRESZ M. — 1960.301. KRESZ M. — 1991. 10. A mai lendva-vidéki tájnyelv nem tesz különbséget a fazekas és gerencsér szó között, bár némelyek szerint gerencsérnek a falusi, fazekasnak jobbára a városi edényt készítő mestereket nevezték. DOMONKOS O. 1991. 527, 529. 65 ZML. Dobronaki róm. kat. plébánia halotti anyakönyve 1849. február 16.