Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez

2,50 Ft jövedelmet mutattak ki 1 fazekasnál = 2,50 Ft, 2 Ft jövedelmet mutattak ki 11 fazekasnál = 22 Ft, 1,50 Ft jövedelmet mutattak ki 2 fazekasnál = 3 Ft, 0 Ft jövedelmet mutattak ki 14 fazekasnál = —Ft, Összesen: 65 fazekasnál = 264,50 Ft.

31 Ugyanekkor a három itteni kovács együttes jövedelme évi 5,50 Ft, a vargáé 1,50 Ft, a csizmadiáé 2 Ft volt, s csupán a széles környék egyetlen szíjgyártójáé ért el 6 Ft-ot.

32 A jövedelem alapján végzett mintavétellel megnéztem egy jól prosperáló és két kimutathatóan jövedelem nélküli fazekas anyagi helyzetét. A 10 Ft-os jövedelmet elérő Szakály János pl. a mezőváros egyik legmódosabb gazdája volt, s úgy tűnik mégfennállt náluk a nagycsaládi szervezet. 12 nagykorú (16 évesnél idó'sebb) családtag élt ugyanis együtt, kik közül 7 adózott. 4 igásállat, 2 fejó'stehén, 1 kétéves növendék, 9 sertés (esetleg juh) képezte a gazdaság állatállományát, a földeken pedig 12 köböl búza, 20 köböl rozs, másfél köböl zab, 3 köböl hajdina, valamint 7 szekérre való széna termett. A 9 kapás szőlőből ugyanannyi urna bor származott. (E család 1750-tól minden vizsgált időpontban adott fazekast a mezővárosnak.) Elgondolkoztató azonban, hogy ugyanezen Szakály Jánosnak 1771-ben csupán 1 Ft mesterség utáni jövedelmét mutatták ki, s feltűnő' az is, hogy ezen évben az egész mezó'városban 5 Ft volt a fazekasok legmagasabb haszna, az átlag pedig csupán 1—3 Ft. (A mezó'gazdasági termelés is jóval gyengébb volt mindenütt.

33

) Egy másik módos gazda, Deák István házában 1770-ben 6 felnőtt családtag élt együtt, kik közül 4 adózott. 4 igásállatot, 1 tehenet, 3 kétéves növendéket és 8 sertést (esetiegjuhot) tartottak. Az Összeírt búza 12, a rozs 14, a zab 2 pozsonyi mérő volt. Rétje 5 szekér szénát és 1 szekér sarjút termett, 12 kapás szőlője 12 urna bort adott. A fazekaskodásból ekkor nem volt kimutatható haszna, a következő évben viszont 3 Ft jövedelemmel írták össze. Pozsgai István nem fazekaskodhatott huzamosabb ideig. Nyilván azért, mert a mesterség csak elvétve jövedelmezett számára. Pedig nagy szüksége lett volna mellékes keresetre, mivel családjához 4 felnőtt tartozott 2 adózóval, állatállománya, földje pedig feltűnően kevés volt. 4 kapás szőlője is csupán 3 és fél urna bort termett. Szegénysége miatt próbálkozhatott továbbra is edénykészítéssel, mely 1771-ben szerény 1 Ft-os jövedelmet hozott számára.

34 E két egymás követő conscriptio összevetése azt bizonyítja, hogy az összeírások adatait fenntartással kell fogadni, s csak több egymást követő év összehasonlításával vonhatunk le határozott következtetést. 31 Ez a kimutatás messzemenően bizonyítja a fazekasságnak Dobronak társadalmában betöltött jelentőségét, s igazolni látszik azt a feltevésünket, hogy a dobronaki fazekascéh 1770-ben már jelentős érdekképviseleti szerv volt. 32 ZML Conscr. Univ. Ö. 46/55. 1770. 33 ZML Conscr. Univ. Ö. 46/42. 1771. 34 ZML Conscr. Univ. Ö. 46/55. 1770. és Ö. 46/42. 1771.