Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez

KERECSÉNYI EDIT: ADATOK AZ ALSÓLENDVA (LENDAVA) VIDÉKI FAZEKASSÁG XVIII—XLX. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ A történeti Zala vármegye egykori mezővárosa, Alsólendva — 1920 óta a szlovéniai Lendava — múzeumi gyűjteménye mintegy kétszáz viszonylag egységes stílusú, régies típusú, részben mázatlan kerámiát őriz a tágabb környék szlovén- és magyarlakta falvaiból. A szabadtűzhelyre való főzőedényeket, kemencébe való tepsiket valamint a vizes-, boros- és tejesedényeket stb. az idős adatközlők szerint anyjuk, nagyanyjuk vásárolta még kebelei vagy filóczi fazekasoktól.

1 Mások ugyanezt az újabb típusú, csupán belül vagy éppen kívül-belül mázas, s már több-kevesebb festéssel, díszítéssel is ellátott bögrékre, tányérokra, tálakra mondták. Magam is láttam sok— a múzeumban őrzöttekhez—hasonló cserépedényt a Lendva vidéki magyar falvak régi házainak kamráiban, padlásain.

2 Ezek származási helyeként általában ugyanezt a két települést nevezték meg. Elmentem tehát Kebelére és Filóczra, de már csak az utóbbi helyen találtam dolgozó fazekast. Ok azonban már korszerű módszerekkel, a mai piaci igényeket kielégítő kerámiát korongolnak.

3 A szakirodalomban csupán Vilko Novak foglalkozott részletesebben a Lendva vidéki és a vele szomszédos hegyvidéki, azaz goricskoi népi fazekassággal. Dolgozatában

4 sorra veszi a századunkban még működő fazekasközpontokat, ismerteti edényeik készítésének különböző fázisait, végül rajzban és fotókon bemutatja a hajdani és az újabb mesterek készítményeit, valamint az edények legjellegzetesebb díszítményeit. Sajnálattal megjegyzi azonban, hogy ezen archaikus jegyeket őrző mesterség történeti múltjáról szinte semmi tudomása sincs. Több értékes adatközlő tanulmány foglalkozik viszont a Lendva vidékkel 1 Munkámban az 1900. évi népszámlálás szerinti helységneveket használom. 2 A cserépedényeket 1976 óta Király Ferenc, a lendvai Galéria és Múzeum vezetője gyűjtötte. 1987 óta e tanulmány szerzője is bekapcsolódott a gyűjtemény gyarapításába. 3 Nevük és címük: Alojz Bojnec, Filovci 29 és Ivan Felbar Filovci 61. Mindkét faluban sok idős embert találtam még azonban, kiknek apja, nagyapja hagyományos módon fazekaskodott. * NOVAK — 1951. A tanulmány magyarra fordításáért Hirnök Katalin szentgotthárdi néprajzkutatónak mondok köszönetet.