Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

TURBULY ÉVA: A Deák család felemelkedése a megyei hivatalvállaló nemességbe

személyes érdemek, illetőleg hű szolgálatok elismeréséül és jutalmául ideiglenesen, meghatározott időre (pl. 32 évre), vagy határozatlanra (az egyik fél haláláig), átruházható volt."

10 Werbőczy szerint az ilyen adomány elnyeréséhez a szolgálatokon felül még valamely pénzösszegnek a fizetése is járulhatott.

11 Az 1785-ös per során az érdekeltek úgy emlékeztek, hogy az inscriptiót Nádasdy jogutódjával, Eszterházy Gáborral Deák II. Péter megerősíttette és az ado mányt testvéreire i s kitérj esztette. Ugyanitt egy iratlista szerint—az iratok maguk elvesztek — 1699-ben a megerősítést 150 forint fejében nem Péter, hanem Mihály fia, Ferenc kaptak, amelyet 1726-ban 300 forintért egy Mizer nevű embernek adott tovább. II. Péternek, a család első sikeres tagjának azonban 1729-ben Erdődy János közbenjárásával sikerült azt Mizertől visszaszereznie, így érthető az utódok visszaemlékezése. Az inscriptio és a nemesítés idejének egybeesése valószínűsíti, hogy — talán további tallérok fejében — a földesúr járt el a királynál a nemesítés érdekében. A pontos nemzetiségi tábla felállításakor komoly akadályokba ütköztünk. Anyakönyvek hiányában perek során elhangzott tanúvallomásokból és más peres iratokból, a megyei közgyűlési jegyzőkönyvekből, a nemesi összeírások hiányos, gyakran következetlen bejegyzései alapján kellett dolgoznunk. Mihályra az 1785-ös perben magtalanként emlékeztek, Ferenczi családfája is így tüntette fel. Eötvös könyvében a nemességét kereső Deák István szerint azonban volt egy fia, Ferenc, csak vele halt ki ez az ág.

12 A levéltári források Eötvöst erősítik meg. Az Eszterházy uradalom 1703. évi adóösszeírása Zsitkócon Deák Ferenc nemest tüntette fel 28 mérő őszi vetéssel, nyolc szarvasmarhával, nyolc mérő árpa és köles vetéssel, 79 dénár taksával.

13 Péterről és családjáról itt nem esett szó. 1718-ban és 1725-ben Ferenc mellett Péter özvegyét, második Pétert, 1738-ban idősebb és ifjabb Ferencet, Pétert és Jánost írták össze.

14 Az özvegy, Babos Éva (akit Ferenczi II. Péter, a szolgabíró első feleségeként tüntetett fel) ekkor valószínűleg már nem élt. 1734. február 18-án azonban még szerepelt egy közgyűlési bejegyzésben.

15 Felmerül, hogy a férj nemesítése és a feleség utolsó „életjele" között csaknem 70 év telt el, ami szokatlanul hosszú idő. Azt sem tudjuk, hogy 1703-ban Péter valóban meghalt-e már. Fiatalabb gyermekei, János és Ferenc az 1725-ös összeírásban még nem szerepeltek, így valószínűleg még nem családos, saját házzal bíró emberek. 1727-ben azonban idősebb Ferenccel együtt armálisuk bemutatásával igazolták nemességüket.

16 Arra kell gondolnunk, az idősebb Mihály fiatal, talán 10 Jogi Lexikon Bp. 1903. IV. 34—35. p. Vonatkozó irodalom: Szabó István: A jobbágy megnemesítése. In: Turul 55. 1941. 11—21. p., Szakály Ferenc: Magyar nemesség a török hódoltságban. In: Századok 1992. 5—6. sz. 580—584. p. 11 Webőczy: Tripartitum I. rész, 13. czim 3—4. § In: Kolosvári—Óvári szerk.: Magyar Törvénytár Bp. 1897. 75. p. 12 Eötvös — 1932. 52. p. 13 ZML IV. 9/a. Zala megye főadószedőjének iratai. Általános adóalap összeírások ö. 6. 14 ZML IV. l/e. Nemesi Összeírások 1717, 1725, 1730-as évek. 16 ZML IV. l/a. Zala Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1734. febr. 18. 141. p. 16 ZML IV. l/e/2. Nemességvizsgálatok fasc. 1. prot. 3. 3. p. 1727. március 11.