Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VONYÓ JÓZSEF: Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról (1933–35)

A zalai törpebirtokok jövedelemtermelő (eltartó) képessége tehát elmaradt a többi területhez képest. Ráadásul birtokosaik olyan jelentős közeli felvevőpiaccal sem számolhattak, mint Baranyában Pécs, Fejérben pedig Székesfehérváron túl a jól megközelíthető főváros. így az a lehetőség sem adatott meg számukra, hogy zöldségfélék, gyümölcs, állati termékek intenzívebb termelése és értékesítése révén ellensúlyozzák birtokuk nagyságrendjét, növeljék jövedelmeiket. Mindezek miatt rájuk különösen érvényes, hogy helyzetük sok vonatkozásban hasonlított a mezőgazdasági munkásokéhoz. E rétegek megélhetése nagyrészt attól függött, milyen munkalehetőséget biztosít számukra a megye mezőgazdasága. Az ipar, mely egyébként sem volt fejlett (különösen Zalában, s ennek is észak-nyugati részén), a válság következtében korábbi munkásgárdájának egy részét is kénytelen volt elbocsátani. A mezőgazdasági munkaerőfelesleget így nem volt képes felszívni. Maradt tehát lehetőségként a bérmunkát alkalmazó nagy- és középbirtok, illetve azok a parasztgazdaságok, melyekben nem volt elegendő a család munkaereje. Annál is inkább, mert a nincstelenek, még inkább a törpebirtokosok elsősorban lakóhelyükön és közvetlen környékén kerestek munkát.

60 69 Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben II., MSK Új s. 102. kötet, Bp. 1937. 10.*, 13.* és 19.* A Zala megyei viszonyokat elemzi Simonffy Emil: Zala megye birtokviszonyai a gazdasági válság idején (Göcseji Helikon 4., Honismereti Közlemények, Zalaegerszeg, 1972.89—101.) 60 Gunst Péter: A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között, Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 1., Bp. 1987. 21., Simonffy: i. m. 89., 99—100. Zalában igen sok olyan kisbirtokos paraszt élt, aki saját földjéből származó jövedelmét kénytelen volt kiegészíteni, ennek érdekében napszámba menni vagy más munkát vállalni. Annál is inkább, mert a 10 hold alatti birtokok átlagos területe Zalában kisebb volt, mint Baranyában, s bár meghaladta a Fej ér megyei átlagot, értékük mindkettőétol elmaradt. A kataszteri tiszta jövedelem e birtokkategóriában Zalában 10,51, Baranyában 11,91, Fejérben pedig 13,91 aranykorona volt holdanként. Az országos átlag 11,70 aranykorona (8. sz. táblázat).

59 8. sz. táblázat A 0—10 kh területű birtokok száma, területe és kataszteri tiszta jövedelme Baranya, Fejér és Zala megyében 1935-ben A 0—10 kh területű száma birtokok területe (kh) össze- birtokon kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona) összesen k.holdanA 0—10 kh területű száma birtokok sen kénti átlag ként Magyarország összesen 1.389.254 3.108.622 2,24 36.366.941 11,70 Baranya 47.359 131.475 2,78 1.565.255 11,91 Fejér 56.906 114.189 2,01 1.588.730 13,91 Zala 87.926 222.305 2,53 2.337.169 10,51