Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VONYÓ JÓZSEF: Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról (1933–35)

Szakirodalmunk eddigi megállapításai szerint a náci típusú pártok az 1930-as évek első felének Magyarországán vidéken, az agrártársadalomban, ott is elsősorban az agrárproletárok és szegényparasztok, továbbá a középrétegek egyes csoportjai körében tettek szert támogatásra. Meskó pártját illetően Szakács Kálmán kiemelte annak mérsékeltebb jellegét, amit egyaránt jelez kevésbé radikális programja, vezetőinek magasabb társadalmi helyzete. Tagságának összetétele azáltal tért el a kaszáskeresztesekétől, hogy erősebb volt kispolgári jellege, több helyi tisztviselő, közigazgatási alkalmazott és vidéki értelmiségi vett részt benne. 1933 után nőtt a parasztság, 1934-től — Meskóék szándéka ellenére — a szegényparaszti rétegek aránya. Szakács különösen Zalában tartotta jellemzőnek az utóbbiak csatlakozását.

60 E munkák a párt társadalmi bázisára vonatkozó megállapításaikat nem támasztják alá részletes elemzésekkel, statisztikai adatokkal. Ennek hiányában országos áttekintésre nem törekedhetünk. Lehetőségünk van azonban arra, hogy összevessük három dunántúli megye — Baranya, Fejér és Zala — gazdasági-társadalmi-politikai viszonyait, s azokból vonjunk le következtetéseket. A politikai pártok helyzete és befolyása tekintetében Baranya és Fejér megye jelentősen eltért mind egymástól, mind Zala megyétől. Fejér megyében a kormánypárt (a Nemzeti Egység Pártja — NEP) mind a 7 választókerületben megnyerte a választásokat, közülük háromban egyhangú választással. A másik négy kerületben a NEP 4 hivatalos és 1 nem hivatalos jelöltet indított, a Független Kisgazdapártnak 2 jelölje volt, s szintén ketten indultak pártonkívüliként. A Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt két jelöltje közül az abonyi választókerületben Berényi Attila nem tudta megszerezni a szükséges ajánlásokat. Ezzel szemben a sárbogárdi kerületben Biharvári Gusztáv a szavazatok 20,4%-át (2754) nyerte el.

61 Ezek az adatok jelzik, hogy a párt 1933 nyári zászlóbontása után Fejér megyében is teret nyert, de közel sem olyan mértékben, mind Zalában.

62 Baranya megyében viszont a kormánypárt látványos térvesztését mutatták a választási eredmények. A 8 választókerület közül háromban elvesztette a korábban birtokolt mandátumot. Közülük kettőt a Független Kisgazdapárt, egyet pedig pártonkívüli jelölt nyert el. A nemzeti szocialista csoportok jelöltet sem tudtak állítani.

63 Baranyában e pártok szélsőséges tartalmú és hangnemű agitációjának korábban sem volt visszhangja. Jóllehet valamennyi tett kísérletet itt is arra, hogy kiépítse szervezeteit, csupán Meskó próbálkozásai jártak csekély sikerrel. A NEP helyi vezetői azonban 1934 februárjában — ellentétben Zala megyével — saját pártjukra nézve teljesen veszélytelennek tartották, 60 Szakács: 1963. 27., 88., 93., 98., 100. és Szakács: 1989. 92—93. 81 Farkas Gábor: Politikai viszonyok Fejér megyében 1919—1945, Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. 184—192. 82 U. o.: 171—175. M Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP A Gömbös-kormány idején, in Baranyai Helytörténetírás 1985—1986, Szerk.: Szita László, Pécs, 1986. 368—375. (Vonyó: 1985—1986.)