Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
VONYÓ JÓZSEF: Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról (1933–35)
A nyilas törvényhatósági bizottsági tagok és póttagok szavazataik túlnyomó többségét az alsóbagodi, badacsonytomaji, bocfóldei, novai, pacsai, zalaszentiváni és zalaszentgróti választókerület összesen 64 községében kapták. 22 Ez egyben azt is jelenti, hogy Zala megye 397 településének 16,2%-ában a választók túlnyomó többsége (közülük háromban mintegy fele) a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspártot támogatta. Ezek az eredmények már előrevetítették, hogy Meskó pártjának jó esélyei lehetnek Zalában az országgyűlési képviselőválasztások során is. A megyében kiépített pozíciók alapján gyorsan tudtak reagálni a választások előrehozott kiírására. Ali közül 5 választókerületben állítottak jelöltet. Közülük 4 megszerezte a szükséges számú ajánlást: dr. Arvay István zalaegerszegi ügyvéd a zalaszentgróti, ifj. Eitner Sándor és id. Eitner Sándor salomvári birtokosok a zalaegerszegi illetve a zalabaksai, dr. Zakariás Árpád balatonfüredi ügyvéd pedig a tapolcai választókerületben. 23 Csupán a pacsai kerületben indított dr. Dűcső Jánosné szül. Herczeg Ilona budapesti (az egyedüli nem helybeli) jelölt, egy királyi törvényszéki titkár neje nem érte el a szükséges 1000 ajánlást. Mindössze 782 támogatója akadt. 24 A nyilas jelöltek — a párt programjának és módszereinek megfeleló'en — szélsőséges demagógiával vagy agresszivitást tanúsítva bocsátkoztak a választási küzdelembe. Engedély nélküli titkos gyűléseket tartottak, éjszaka is korteskedtek, 25 izgató tartalmú röpiratokat, „képes ábrázolatokat" terjesztettek. 26 Szociális demagógiájukkal a válság következtében még ekkor is kilátástalan helyzetben lévő szegényparaszti — agrárproletár rétegeket, illetve a munkanélküli bányászokat (Tapolcai járás) célozták meg. 27 Támadásuk fó' célpontja a zsidóság, különösen a zsidó nagytőke és nagybirtok volt. Dr. Arvay István pl. Csabrendeken és Ohídon így fenyegetőzött: „Ha a bankok nem akarják kinyitani a pénzszekrényeiket, majd mi kinyittatjuk. A Szabadság téren elfér még három akasztófa a bankvezérek számára." 28 A hatóságok — tekintettel arra, hogy „a nemzeti szocialisták részéről tömeges turbulenciára lehet számítani" 29 — mindenféle eszközzel korlátozták a nyilasok mozgásterét, igyekeztek megakadályozni befolyásuk növekedését. Több községben (pl. Zalaszentgróton, Zalacsányban, Tapolcán, Badacsonytomajban, Kapolcson, Aranyodon, Csáfordon, Zalaudvarnokon, Kisszentgróton, Zalakoppányban, Pakodon, Türjén) a választásokig megerősítették a csendőrséget. 30 Vas megyében is készenlétbe helyeztek alakulatokat, hogy szükség 22 ZML IV. 404. b. — Alispáni közigazgatási iratok, 1934. törvényhatósági bizottsági választások — a jelzett községek választási jegyzőkönyvei. 23 Sümeg és Szentgrót 1935. március 31., 1935. április 7. 24 ZML TB—KV 1935 — választási iratok (1935 országgyűlési választások) — a pacsai választókerület választási jegyzőkönyve. 25 ZML főisp. biz. 40/1935. —A Zalaszentgróti járás főszolgabírójának levele a főispánhoz. 26 ZML foisp. biz. 44/1935. 27 ZML főisp. biz. 40/1935. — A Tapolcai járás főszolgabírójának levele a főispánhoz. 28 Sümeg és Szentgrót 1935. március 31. 29 ZML foisp. biz. 40/1935. — A Zalaszentgróti járás főszolgabírójának levele a főispánhoz. 30 ZML főisp. biz. 40/1935. — több főszolgabírói jelentés.
