Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

törvényeinket és megyei végzéseinket, melyeknek alkotásában mint Elnök ő is részt vett." Az érvelésből kitűnik, egyértelmű az ügy, az adminisztrátor hibát követett el, s Csertán a helyzet magaslatán „deáki" higgadtsággal folytatta: „Illy körülmények közt higgadtan kell tanácskoznunk, de jogainkból semmit sem szabad áldoznunk. (...) Mi ő méltóságának ezen tettét mint törvényeinkkel ellenkezó't helytelenítjük, (...) a katonaság tüstént elparancsoltassék." Hangját csak akkor emelte fel, és fogalmazott erősebben, amikor beszéde végén az adózó nép érdekében szólalt meg: „végre kötelességünk védeni adózó népünket is, melly szegény el van nyomorodva és jég által verve (...), haszontalan költségek tétettek ezen népnek nyakára. Ki ennek oka, térítse meg".

29 A gyorsírói jegyzőkönyv „éljen" bejegyzéssel zárult, jelezve, hogy Csertán véleménye nem maradt hatástalan. A megyegyűlés a katonaság visszavonulása után Csúzy Pált és Tolnay Károlyt, az ellenzék képviselőit választotta meg követül. Csertán politikai közszereplései mellett sem feledkezett meg hivatali teendőiről több éven keresztül a gyámi választmány elnöki tisztét is betöltötte, nem véletlenül emlegették az „árvák, özvegyek gyámolítójaként".

30 Reformkori tevékenységét összegezve a Zala—Somogy-i Közlöny nekrológja az alábbiakat emelte ki: „Megyei életben: az árvák ügye vezetése, a gyengék pártolása, községek szilárdítása, közerkölcsiségre vezetés volt fő igyekezete, mely erényekkel díszítve mint lelkes honpolgár a megye gyűlései és közönsége előtt a köztiszteletet elnyerte."

31 Ilyen előzmények után szükségszerű, hogy a 39 éves liberális elkötelezettségű ügyvéd a forradalom és szabadságharc idején is közszerepet vállalt. A KÉPVISELŐ Az 1848. március 15-i megyegyűlésen — ahol Tolnay Károly és Csúzy Pál országgyűlési követjelentését olvasták fel a pozsonyi diéta határozatairól — jelen volt Csertán Sándor is. A pesti események híre még nem jutott el Zalába, de ő már ekkor indítványozta, miszerint a követek szorgalmazzák, hogy „a magyar katonaság külföldön a szabadság elnyomására ne használtassák, s általában az országgyűlés gyakorolja azon jogát, miszerint beleegyezése nélkül, katonáinkról rendelkezni nem lehet".

32 A megyében 1848. május 8-án hirdették ki az április 11-én szentesített törvényeket, köztük a népképviseleti választásokról szólót is. Másnap, május 9-én választották meg a megyei bizottmányt. Bár a tagok névsora nem található meg a vármegye levéltárában, de mivel Degré Alajos szerint kb. 1000 tagja volt, valószínűsíthető, hogy Csertán is közéjük tartozott.

33 Biztosan tudjuk viszont, 29 ZML. 1847. 3889. sz. (A követválasztó közgyűlés gyorsírói jegyzéke.) 30 ZML. Kgy. jkv. 1847:4213. (aug.) 31 Zala—Somogyi Közlöny id. szám. 32 Pesti Hírlap 1848. márc. 23. (7. sz.) 249. p. 33 Degré Alajos: Zala megye központi közigazgatása 1848-ban. Zalai Tükör 1974. 48. o.