Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa
A háziadó ügye csak két év múlva nyert sikeres befejezést, amikor az 1845. március 3-i közgyűlésen 300 nemes az aláírásával hitelesítette azt a nyilatkozatot, amelyben kijelentették: „mi addig is, míg a Nemesi Rendnek adó mentességét az igazság és köz érdek kívánataihoz képest végképpen megszünteti a törvényhozás — tettleges részt kívánunk venni a közterhek viselésében — ugyan azért kötelezzük magunkat, hogy míg élünk, s a megye kebelében lakunk (...) a megyei beligazgatás költségeinek birtok aránylag ránk esó' részét (...) évenként a megyei házi pénztárba mint rendes adót be fogjuk fizetni". 25 Az aláírók között az elsó' volt Deák Ferenc, de találkozhatunk Csány László, Csúzy Pál (az 1847/48-as zalai követ), valamint a 48-as események sok-sok zalai szereplőjének, köztük Csertán Sándor nevével is. Amikor az 1846-os galíciai események híre eljutott Zala megyébe, Csertán Sándor Wesselényire hivatkozva vonta le a történtekből az alábbi következtetéseit: „Miklós barátunk szózatából jól prognosztizált, a négy millió Magyar, ha nem óvakodik, (...) felemésztetik a Szláv elemek által (...), bőrünk és vagyonunk megtartására aligha fel nem kelletik kelnünk. Úgy hiszem, nagy események küszöbén állunk, s lenni s nem lennirül lesz a szó" — írta ekkor Csány Lászlónak. 26 1847-ben Zágráb megye, ahol az illir mozgalom a legerősebb volt, körlevélben fordult a megyékhez — köztük Zalához is — támogassa kérelmét az uralkodónál. A Túrmezei grófot, a magyarbarát Josipovicot elmozdították hivatalából. A levelet tárgyaló gyűlésen Csertán Sándor is felszólalt, és a gróf hivatali visszahelyezését, valamint más királyi biztos kinevezését követelte. Egyben felvetette a magyar kormány felelősségét is ebben az ügyben. 27 A Habsburg-udvar az egyes forrongó megyék élére adminisztrátorokat állított. Zala ugyan egy jámbor grófot kapott Festetich Leó személyében, de a liberálisokat már eleve felháborította a megyei önállóság megsértése. Csertán Sándor több fórumon, így a Pesti Hírlapban is bírálta az adminisztrátori rendszert. 28 Hallatta hangját az 1847/48-as országgyűlési követválasztás alkalmával 1847. október 4-én. Az ügy előzménye a következő volt: híre ment annak, hogy az adminisztrátor katonai karhatalmat rendelt a követválasztás napjára a megyeszékhely közelébe. Csertán eddigi szónoklataihoz hűen jogi érvelésekkel kezdte az adminisztrátor elleni támadást: „szabadságunk őre, municipális rendszerünk (...) lényege az, hogy ügyeink felett magunk rendelkezünk. (...) Azt mondja a m(éltóságos) úr hogy csak véletlen rendelte ide a katonaságot. Ezen véletlenség olyan volt, hogy már egy héttel előbb írt az ezredesnek, hogy egy tiszt nála értekezés végett megjelenjék. Ki tetszik ebből, hogy szánt szándékkal rendelte ide a katonaságot elmellőzésünkkel, mi által sérté szabadságunkat, 25 ZML. Kgy. iratok 1845:530. (márc. 3-i közgyűlés) 26 Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás. Századok, 1982. 6. sz. 1195. o.; OL. H 103. Csány László kormánybiztosi iratai. 21. cs. Csertán S. Csánynak 1846. febr. 27. 27 Pesti Hírlap 1847. márc. 11. 28 Pesti Hírlap 1848. III. 17. Zalából. 226. (az osztrák kormányzás múltjára utalva írta: „ki van küldve többségvadászatra 32 adminisztrátor, hogy a kormány titkos céljait eló'segéljék".
