Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

CZIGÁNY LÁSZLÓ: Laky Demeter és Sebesy Kálmán a szabadságharcban

1847-ben adta ki Szombathelyen a Költészet rendszere című művét.

26 Műve ismertté tette nevét,

26 ennek köszönhetően költészettanári kinevezést kapott egykori iskolájába, Keszthelyre. Zala megyének ekkor két gimnáziuma volt: a kanizsai a piaristák, a keszthelyi pedig a premontreiek irányítása alatt.

27 A keszthelyi gimnázium tanulólétszáma a negyvenes években 110—130 között mozgott, majd az 1848— 49-es tanév végétől tartósan 100 alá csökkent.

28 Az iskolába elsősorban a helybeli kereskedők és iparosok gyerekei jártak, hogy bizonyos általános műveltséget (alapvető matematikai, geometriai ismereteket és a latin nyelvet) elsajátítsák.

29 Közülük csak kevesen törekedtek magasabb képzés elérésére. A hatosztályos gimnáziumban a tanítás szigorúan osztályrendszerű volt, vagyis ugyanazon osztálynak minden tárgyat ugyanaz a tanár tanította.

30 így a tantestület az igazgatón kívül hat fobol állt.

31 Amikor Laky Demeter költészettanárként a keszthelyi gimnáziumba került, az intézmény igazgatója Ihász Gilbert volt, a tanári karba tartozott még Bolaházy Miklós, Zupponics Arnold, Illés Márton, Kulcsár Fábián

32 és Sebesy Kálmán.

33 A két utóbbi paptanár 26 Uo. és Törzskönyv. 26 A könyv teljes címe: „A költészetnek rövid elméleti s gyakorlati rendszere és történeti vázlata" (Szinnyei: i.m. 67. p.). Műve megismertette az olvasót a „kellemes hangzatu olasz, spanyol és portugál többféle versnemekkel". (Danielik: i.m. 172—173. p.) 27 Kalcsok Leo: A nagykanizsai piarista gimnázium története. A gimnázium 1895—1896. évi értesítőjében. Nagykanizsa, 1896; Bontz József: Keszthely város monográfiája, Keszthely, 1896. 253—256. p.; Györffy Endre: A keszthelyi kir. kath. Gymnasium története. A gimnázium 1890— 91. évi értesítőjében. Keszthely 1891. 7—33. p. 28 Bontz: i.m. 285. p.; Györffy: i.m. 85. p. és Kalcsok: i.m. 81. p. 29 Degré: i.m. 204. p. és Halász Imre: Önkényuralmi közigazgatás és iskolapolitika Zala megyében (1849—1854) Bölcsészdoktori értekezés, 1983. (Kézirat) 140. p. 30 A gimnázium 1812-ben a II. Ratio alapján vált hatosztályossá: 4 grammatika (nyelvészeti) 1 poétikai (költészeti) és 1 retorikai (szónoklattani) osztályúvá. 31 Valamennyi tanár premontrei rendű „áldozár". Bolaházy szónoklattanár, míg a többiek az 1—4. grammatikai osztályok tanárai. ZML. A Keszthelyi Premontrei Gimnázium iratai. 1792—1949. Ertesítvény a keszthelyi kir. gymnasium helybeli tanítóiról az 1847/8 dik tanév második felére. Keszthely, 1848. június 2. (a továbbiakban: „Ertesítvény...") 32 Kulcsár Fábián József 1816. április 2-án a Győr vármegyei Börcs községben született. (Az „Ertesítvény"-ekben Abda község a születési hely!) Bölcsészeti és jogi tanulmányok után lépett a premontrei rendbe. Lakyhoz hasonlóan a teológiát Győrben végezte. A beöltözés, a foga dalomtétel és az újmise időpontja azonos Lakyéval. Felszentelését követően került a keszthelyi gimnáziumba az „1. nyelvészeti osztály" tanáraként. Az 1845—46-os iskolai évben nem szerepel a keszthelyi tanárok névsorában, valószínűleg a türjei rendházban tartózkodott. 1846-tól tanít újra Keszthelyen, ekkortól a „2 dik nyelvészeti" osztályban. 1849 után ismét taníthatott, majd rendjének volt a jószágkormányzója a csornai, jánoshidi és türjei birtokon. 1897-ben halt meg, s egykori honvédtársa, Laky Demeter temette el Csornán. (A csornai premontrei rendi kanonokok névtára, 1892. Csorna, 49. p.; az „Ertesítvény"-ek 1844/45. év második feléről az 1846/47. év első felére... és Novak Mihály: Zalavármegye az 1848—49. évi szabadságharcban, Zalaegerszeg, 1906. 219. p.) 33 Sebesy Kálmán 1815. május 4-én Győrben született. Ugyanott tanult bölcseletet, filozófiát és teológiát. 1848 előtti rendi és tanári működése Kulcsáréval azonos, azzal a különbséggel, hogy előbb a „2 dik", majd a „3 dik nyelvészeti" osztályt tanította. Az 1848—49-es eseményekben, majd a fogságban Laky társa. Később jószágkormányzó a rend birtokain, a hatvanas évek közepétől a szombathelyi főgimnázium tanára. 1881. május 25-én Csornán halt meg. (Szinnyei: i.m. XII. k. 811. p.; Az Országos Középtanodai Tanáregyesület Közlönye, 1881. 623. p.; Barsi: i.m. 380. p., valamint az „Ertesítvény"-ek és a „Névtár", 56. p.)