Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

DEÁK GÁBORNÉ: Adatok Deák Antal politikai pályafutásához

tak. A többség konzervatív vagy ingadozó álláspontra helyezkedett, velük szemben 19 szabadelvű szellemű megye állt—ezek közé tartozott Zala is. Nem tudjuk pontosan, hogy kik voltak a tagjai a reformköveteléseket kidolgozó megyei választmánynak, valószínűleg az a bizottság végezte el ezt is, amelyik a követutasításokat dolgozta ki. Miután ennek Deák Antal is tagja volt, befolyással lehetett a megyei koncepció kialakítására.

83 Zalában a követutasítást az 1832. augusztus 6-i közgyűlésen mutatták be.

84 A 19 pontban összefoglalt utasítás három csoportra osztható: ismét szerepeltek a megye sérelmeit felsorolt pontok, öt pont a visszatérő', már 1825-ben és 1830-ban is felvett országos sérelmekró'l szólt, további öt pedig már a rendszeres munkálatok kívánságait tartalmazta.

85 A vármegye utasítása a rendi nacionalizmus programján alapult, középpontjában az ország függetlenségének biztosítása, illetve helyreállítása, valamint a nemesi jogok védelme állt. Ferenc király 1832. október 24-én adta ki az országgyűlési meghívólevelet.

86 Zalában az 1832. november 5-i megyegyűlésen hirdették ki, hogy a diétát december 16-ára hívta össze az uralkodó Pozsonyba. Aznap választották meg közfelkiáltással a megye két követét. Az elsó'követ Deák Antal táblabíró lett, aki „egészségének változása miatt nem volt jelen."

87 A második követ Zalabéri Horváth János királyi kamarás és első' alispán volt. Deák Antalhoz Kehidára küldöttség ment, hogy értesítse a választás eredményéről. O egyetlen feltételt szabott, mégpedig azt, hogy egészségétől teszi függővé a követséget.

88 A két zalai követ 1832. december 16-ára meg is érkezett Pozsonyba, ahol a diéta december 20-án, a „Királyi Előadások" kihirdetésével kezdődött meg.

89 A követek első jelentése december 23-án készült. 1832. december 23-án Deák Antalt a dunántúli követek kerületi ülésének naplókönyvi cenzorává nevezték ki.

90 A cenzor feladata az volt, hogy az üléseken ő maga is írjon jegyzőkönyvet, a sajtóban megjelenő országgyűlési naplók pedig csak a censorok átvizsgálása után, de változás nélkül jelenhettek meg.

91 1832. december 26-án, a kerületi ülésen vették tárgyalás alá a követek először a királyi leiratot. December 27-én Deák Antal is felszólalt, és ellenezte az uralkodó általjavasolt sorrendet, mondván, hogy az úrbéri kérdés tárgyalásának elkezdése előtt kellene még dönteni az új harmincadvámról.

92 A sorrendi viták során a megyétől kapott pótutasítás szerint a vármegye megértette, és bele is nyugodott, hogy nem a kereskedelmi témákkal, hanem az úrbéri tárggyal 83 A polgári államépítés Deák Ferenc politikai nézeteiben. In: Csizmadia Andor: Jogi emlékek és hagyományok. Eszmék és tanulmányok. Bp. 1981. 308—309. p. 84 Szabó 16. p. 85 ZML kgy. jkv. 1832:2165 (nov. 5.) 86 Ballagi 272. p. 87 ZML kgy. jkv. 1832:2165 (nov. 5.) 88 Uo., vö. Sándor 546. p. 89 ZML kgy. 1833:1 (jan. 17.) 90 Kossuth Lajos: Országgyűlési tudósítások. Bp. 1948. 22. p. vö. Kölcsey Ferenc országgyűlési naplója. In: Kölcsey Ferenc válogatott prózai munkái. Bp. 1886. 16. p. 91 Uo. 92 Kossuth 39. p.