Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

akadályoztassa, de a törvényes főispáni hivatalt elnökségben a lehetőségig hátrája. A t(ekinte)t(e)s k(aro)k és r(ende)knek e helyen bemutatott illetlen maga­viseletét és bámulásra méltó neveletlenségét csendes szilárdsággal gondoltam viszonozandónak, mert nem hidtem a kormány méltóságához illőnek, ennyi méltatlanságra felelni, midőn illj makacs túlzó ellenzéktől mégis könnyen kikerülne, hogy a legegyszerűbb feleletet mentegetésre magyarázhatná, vagy kitörésre használhatná. Ezen szilárd modornak volt is szerencsés eredménye abban, hogy a közvéleményt — a zsarnokoskodó vezéreket ide nem számítva — kivétel nélkül magamévá tette, elannyira, hogy éreznék máris az ellenzék vezérei, miképpen ezen tettük által hitelükön és a közvéleményben önmagok nagy csorbát ütöttek volna. Ez nap délután Deák Ferenc nálam megjelent, felhoztam a gyűlésben történt méltatlanságokat, és félre tévén minden tekintetet, panaszt emeltem éppen őellene, hogy ő, ki a constitutionalis életnek legerősbb küzdője akar lenni, halgatással kíséri az ellenzéket minden kicsapongó túlzásaiban, hogy ezen ellenzéknek ideje le fog peregni, s hogy ne engem okozzanak, ha ezen túlzásait megunván, a conservatív párt a rajta elkövetett zsarnokságot az ellenzék örökös megdöntésével talán erőszakkal is visszafizeti s a t(öbbi). Értekezésünk hosz­szasbb ideig tartván, lehetlen volna mindent, mi szóban forgott, felhozni. Deák F(erenc) úr azomban illjformán fejezte bé nyilatkozását: „Tudom én is, hogy embereink hullároznak, 96 de éppen azért, hacsak hárman négyen maradnánk is, annál erősebben kell öszvefognunk. Hogy a dolgok legvégső pontjokon állanak, azon t(udni)i(llik), hol törniök kell, az kétséget sem szenved. Mindég, ha illj ponton állanak a dolgok, akkor az elkeseredettség és bizalmatlanság legnagyobb polczra emelkedik, a kormány többséget akar! — azt elnyerni fogja, de az elkeseredettség és a bizalmatlanság azt hozza magával, hogy a legnagyobb őrködéssel és óvatossággal legyünk, látjuk a kormány tetteit, és azért sohasem pártolandjuk ezentúl mi vagy a kormánytól, vagy annak férjfiaitól jönne, mert tartunk hatalmaskodásaitól, s nem tudhatjuk, mi lappang alatta." Hogy részemről elégé bíztattam Deák Ferenc urat, hogy elégé nyilatkoztat­tam, miképpen a kormánynak a törvényes útnál egyébb mi sem volna a kívánsága, hogy minden kigondolható okokkal támogattam volna azt, misze­rént bal véleményének szilárdabb irányt adhatnék, hogy azon iparkodtam, elérhetni azt, hogy a bizodalmatlanság szerencsétlen téréről vis(s)za a szilárd kibékíttés terére lépve, szilárd indulásnak is vezetné az egész tömeget — arról kegyeskedjékfőméltóságod azon, királyom és uram eránti tántoríthatlan hűsé­gemnél fogvást is meggyőződtettve lenni, melly engem arra bír, hogy férjfias elszántsággal és béketürelemmel mindazon különös mesterséggel kigondolt és a törvényesség palásdjába burkoltt méltatlanságokat csendesen végig elszen­vedjem, mellyeket emberséges tiszta szándokim daczára Zalától köszönet díjjáúl elfogadnom kell, míg Zalának vajjmi talán nem távol álló szerencsésbb jövendője felvirradna, melly az ellenzéket vagy elpirulással vélünk kezetfogni, hullároznak — értsd: hulladoznak, hullanak.

Next

/
Thumbnails
Contents