Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

mindannyian a gyűlés fő tárgyaiban szót sem emeltek, kit sem vehettem észre ezen egész gyűlés lefoljta alatt a megye teremében. Támaszaim így rendre ledülvén, csaknem minden reményeimből kivetkeztettem, midőn estve későn Csúzy Pál úr nálam megjelenne, s négyszemközti értekezés közben engem arról bizonyosa tett volna, hogy az opposítio terve az lenne, miszerént se deputatio ne küldessék, se felírás ne tétettnék, de Pesten köztünk (Csúzy és köztem) tartott értekezésünkhez közelíttőleg a pesti levelet pártolva, minden a pesti, posonyi, zágrábi leveleket érdeklő tárgyak sérelemként az országgyűlésére hozassanak fel, mindazonáltal e tervnek pártolására körlevelek küldessenek a hazának minden megyei hatóságaihoz. Csúzy Pál urat még az estve azon kérésemmel bocsájtottam el, hogy fordíttaná arra minden befolyását, miszerént minden szenvedélynek elmellőzésével foljna a holnapi vita, szabadságunk nem menvén azon korláton túl, hogy azt, mit keblünkben igaznak érezünk, illendőséggel nyilványítsuk, egy lépéssel tovább, és szabadosságba esünk, ez ellen pedig a kormány részéről komolyan felszóllalni soha sem mulasztandnám el, kérném őt, hogy e kellemetlen viszonyba most, midőn a statusok jobban jobban hozzám hajlanának, engem ne helyheztettne, mi, ha minden felszóllíttásom ellenére még is történne, őt és mindazokat fognám okozni, kik a politicai nézetek vezérlése szerepével dicsekednek, felelősekké tévén őket a szabadosság minden kitöréseiért. Illj modorban szóllottam Csány László, Horváth János, Deák Ferenc és több urakkal, szavaimat mindegyiknek egyéniségéhez, kit kérőleg, kit komolyan, kit barátságos értekezésképpen felszóllíttva módosíttván, s ebben állott minden fegyverem, mellyel, habár végeredményre csekélyeket, de mégis a kormány elleni siető kitöréseket, mellyekre készen állottak a r(ende)k, legalább nagy részben el tudtamháríttani, sígy tapasztaltam,hogy a statusokkali abbeli bánásmódom, melly szerént a vezérerőket mintegy felelősekké tévén, ha azt párossíttanám a belkormányzás javítását előmozdíttó fáradhatatlan törekvésekkel, hogy mondám, ebbeli bánásmódom légyen legalább a jelen környülmények köztt ama feltétel, melly által a megye közbizodalmát elnyerhetném, és az elszélleltt conservatív elemnek öszszpontosulását, de áltáljában lassan lassan haladó lecsillapítást, és kitörések nélküli rendet kieszközölhetni reménylhetnék. Felderült a gyűlés első napja, mellynek reggelén a tisztikar és számos statusok (kik közül Deák Ferencet és Horváth Vilmos urakat üdvözölhetni szerencsém volt) nálam tisztelkedésre megjelentek. 10 órakor megnyitottam a gyűlést, a terem tömve tele, alig férhettem elnöki székemhez. Kevés bevezető szavaim csak abban pontosultak, hogy rendesen a gyűlést az alispányi évnegyedes jelentésen kellene kezdeni, de első alispány úr súlyos fekvőbeteg lévén, ezen jelentést későbbre volnék kénytelen halasztani. Miután egyébbaránt úgyis tudva lenne a t(ekinte)t(e)s k(aro)k és r(ende)k előtt, miképpen némű fontos tárgyak várnák a k(aro)k és r(ende)k határozatát, azért nyomban azokat veendjük fel, részemről felszóllíttván a k(aro)kat és r(ende)ket, hogy a tárgyak sorra történtt felolvasásuk után, azoknak taglaltatásába komolyan ugyan, de csendes és higgadt vérrel bocsájtkozni és minden szenvedélyt mellőzve végzést hozni szíveskednének.