Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

Dáka, 1845. november 30. Mielőtt kormányzásom alá bízott megyémben tett eddigi egyébb tiszti foglalatosságaimról alázatos hivatalos jelentésemet bényúitanám, bátorkodom nagyméltóságodnak a legközelebb múltt november 10-kén tartott közgyűlésünkről

43 alázatos jelentésemet aláterjeszteni. Hos(s)zasbb idő olta majdnem szakadatlanul a megye vizsgálatával foglalatoskodván, e f(olyó) h(ó) 9-kén délután érkeztem Z(ala)egerszeghre, hol az útszákoni szembetűnő mozgás, a karok és rendek számos gyülekezetét tanusíttá. Tudván azt, miképpen két főtárgy kerülendne szőnyegre, t(udni) i(llik) a pesti és honti levelek,

44 és a n(agy)m(éltóságú) m(agyar) k(irályi) h(elytartó)tanács a katonai kar használtatása érdemében keltt utolsó kegyes intézvénye,

45 igen tartottam tőle, hogy a gyűlés zajos és lármás leendene, de egyébbaránt is azonnal tudósíttatván a gyűlés tervezett élénkségéről, tanácsosnak véltem Horváth János kamarás és Csány Lászó t(ábla)bíró urakkal, mint az ellenzék főszereplőivel és előjáróságával, Kerkápoly alispány úrnak hozzájárulásával némű értekezésre lépni. Megkérettem tehát Horváth János és Csány László t(ábla)b(író) urakat minden tisztelettel és kitűntető modorban, hogy szíves látogatásukkal engem szerencséltettnének, de a nevezett két táblabíró úr szorgos és halmozott dolgukkal mentegették magokat, és megjelenésüket megtagadták. Mit volt tehát egyebet tennem, mint első alispány urammal egymagával értekezni, ki a dolgok állásáról már némű tudósításokkal bírt, s nékem bejelenté, miképpen ak(aro)k és r(ende)k a pesti és a honti levél mellett, és a katonai erő használását tárgyaló kegyes intézvény ellen erősen felszóllalni, és azon esetre ha feszegetném a dolgot, bizonyosan kitörve nyilatkozni tervelnének, elleniben ha nem feszegetném a dolgot, nékiek feltett szándékuk volna véleményemet csendesen kihalgatni ugyan, de végzésüktől el nem állani. Mindezeknek valóságáról t(ekinte)tes Inkey Sándor

46 úr, kit különösen arra felszóllítottam, hogy még aznap, t(udni) i(llik) vasárnap estve kissé nézné körül magát engem tudósíttandó, még ez estve bizonyosa tett. "Zalamegye 1845. november 10-i közgyűléséről: ZML. kgy. jkv. ésir. 1845:4277—5378.; OL. A 105. Inf. prot. 1845. nov. 29-i (XL.) ülés 2., 4. o.; Pesti Hírlap, 1845. nov. 21. (577. sz.) 338. o.; nov. 25. (579. sz.) 346—347. o.; nov. 27. (580. sz.) 350—351. o.; Nemzeti Újság, 1845. nov. 23. (185. sz.) 742—743. o.; vö. Kónyi 2. köt. 90—103. o.; Ferenczi 2. köt. 8—13. o.; Molnár: Csány, 58. o. "HontésPestmegye körlevelei: ZML. kgy. jkv. ésir. 1845:4315. (Hontm. 1845.aug. 11.), 1845:4406. (Pest m. 1845. aug. 27., 3489/90. sz. alatt). Hont megye pecsét nélkül és magánúton érkezett körlevele az ellen tiltakozott, hogy a honti adminisztrátor a saját tisztújítási visszaélése után elnapolta a meghirdetett megyegyűlést. Az arra megjelent ellenzék azonban külön megyegyűlést tartott; a megye nevében feliratban követelték az adminisztrátor elmozdítását, és körlevélben kértek támogatást a rokon érzelmű megyéktől. Pest megye csatlakozott a honti ellenzék felhívásához, és — követelve a sérelem orvoslását — az adminisztrátori rendszert tette felelőssé a honti törvénysértésekért. 48 ZML. kgy. ir. 1845:4322.; vö. a 42. sz. jegyzet. 46 Inkey Sándor (1809—?) táblabíró, volt alszolgabíró (1834/37).