Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a

Összegzés A vizsgálat során a keszthelyi Festetics-uradalom 1785—1813 közötti gazdálkodását kívántam elemezni, összehasonlítva a korra vonatkozó más uradalommonográfiákkal. Hipotéziseket kívántam verifikálni, s az így létrehozott fogalmi apparátussal leírni az uradalom gazdasági működését. Most röviden, felsorolásszerűen újra összefoglalom a főbb megállapításokat. 1. A Cambridge Economie History of Europe-ban (CEHE) az 1750-es évektől kezdődő' hosszú távú konjunktúrát leíró jellemzők közül a jelenlegi forrásokkal vizsgálatokat végeztem, s láttuk, hogy az uradalomban hasonló tendenciák érvényesülnek, mint Nyugat-Európában. Mindebből extrapolálhatjuk, hogy a magyar gazdaság is érintve volt ebben a hosszú távú fellendülésben. Időbeli eltérésekre nem tértem ki, s a továbbiakban még fel kell tárni a dolgozatomban nem vizsgált hipotézispontok alkalmazhatóságát. 2. a) A Tóth Tibor által leírt nagybirtoküzem ideáltípust alkalmazhatónak találtam a vizsgált uradalmak elemzésekor. Azonban eltérések állapíthatók meg az átmenet időszakát tekintve. így találkozunk —az 1790-es években, recessziós időszakban modernizált birtokokkal (Keszthely, Gödöllő), — az 1820-as évek végétől egy táguló gazdaságú korszakban végbement szerkezetváltással (Mernye). b) A napóleoni gabonakonjunktúrában — a mernyei nagybirtokon nem megy végbe a termelés kibővülése, a majorsági üzem kiépítése, — a garamszentbenedeki és gödöllői nagybirtoküzemben az allodiális termelés megnő, — míg a keszthelyiben nem alkalmazkodnak termelésnöveléssel. c) Mindezek alapján kidolgoztam a presztízsorientált gazdálkodó fogalmát, kit nagybirtoküzemének kiépítésekor nemcsak célracionális szempontok vezéreltek, s ez a piaci működés sajátos torzulásához vezetett.