Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Molnár András: Deák Ferenc birtokai
közre (előbb Pozsonyban, majd Pesten) az országgyűlés, valamint miniszterként a kormány munkájában. Ez idő alatt ismét csak a sógora, Oszterhuber József vezette helyette is a család közös gazdaságát, amint arra egyik (Pesten, 1848. június 15-én kelt és sógorának írt) levelében is utal: „Gazdasági dolgaimat intézd barátom, ahogy tudod. A gyapjú itt, úgy hallom, 15 frttal olcsóbban kelt, sőt hússzal is, mint tavaly." 82 Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a Deák-család is elesett a korábban nagy arányú úrbéres jövedelemtől. Csak Kehidán 18 jobbágyhely és 16 zsellérhely szabadult fel ekkor, ez kb. 50 jobbágyot és zsellért érintett. 83 Az úrbéri kárpótlás fejében több részletben juttatott készpénzösszeg és földtehermentesítési kötelezvény az elveszett jövedelemnek csak egy részét pótolta. Az első előleget a Kehidán, Söjtörön, Koppányban és Felső-Kustányban „öszvesen vesztett 31 jobbágy és 25 zsellér állományért" 1852 nyarán vehette kézhez Deák Ferenc: 1582 forint 30 krajcárt. 1856 nyarán a cs. kir. „földtehermentesítési országos bizottmány" 1248 Ft 30 krajcár tokét, és 300,— Ft 30 krajcár kamatot utalványozott „földtehermentesítési kötelezvényekben" a „Kehidai, Koppányi és Felsőkustányi helységekben vesztett úrbériségekért" a Deák-család részére. 84 A csökkent bevételeket tovább apasztották a gazdálkodás új költségei; a béresek, cselédek, szolgálók eltartása, majd az abszolutizmus idején kivetett új adóterhek. 86 1850-ben Kehidán 16 szolgát és 4 szolgálót, Söjtörön 10 szolgát és 2 szolgálót alkalmazott a Deák-család. A kehidai állatállomány ekkor 52 szarvasmarhából, 4 lóból, 9 sertésből és 900juhból állt, Söjtörön 18 szarvasmarhát, 5 lovat, 10 sertést és 150 juhot tartottak. 86 Deák Ferenc 1850-től kezdve csak Kehidán egy 8 szobás kúria, egy 5 szobás „tisztilak", egy 5 és két 2 szobás cselédház, egy 4 szobás kocsma, egy 2 szobás „molnár lak" és egy 1 szobás „árendáslak" után fizette aházadót.87 185iy52-ben 1260 Ft bevallott (és 1055 Ft „kinyomozott") éves jövedelem után 53 Ft jövedelemadót fizetett. 88 Ugyanebben az évben 3 holdnyi belsőtelek, 364 hold szántóföld, 100 kaszás (80.000—100.000 négyszögöl) rét, 36 kapás (7200 négyszögöl) szőlő, valamint 44 szarvasmarha, 13 sertés, 350 juh és kecske legelőhasználata után 236 Ft földadót 82 Uo. 203. o. 83 Simonffy Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében. In: Zalai Tükör, 1974.1. kötet, 1848/49 zalai eseménytörténete. Zalaegerszeg, 1974.91. o. Ferenczi szerint (II. köt. 224. o.) Deák Ferenc Jobbágyaival már bátyja halála után közpélda adása végett külön szerződésre lépett", ennek az örökváltság-szerződésnek azonban semmi nyomát sem találtuk. M ZML Megyefőnöki iratok. 1852. XXI. C. 2147., 2536., Kapornaki cs. kir. szolgabíróság iratai, 1852:724., 1145., 1813., 1853:762., Zalaegerszegi cs. kir. úrbéri törvényszék. Úrbéri kárpótlási iratok G 58/1856. 86 Vö. Eötvös I. köt. 133—134. o. 88 ZML Zala vármegye fŐadószedőjének iratai. Conscriptiones dicales. „Kehida és Barátszigeti öszve kapcsolt helységek vegyes rovatos öszveírása 1850-ik évre" és „Söjtör helység... vegyes rovatos öszveírása 1850-ik évre." 87 ZML Kapornaki cs. kir. szolgabíróság. 1850—1854. Adóügyi iratok. (Külön kezelt csomó.) „Jegyzéke a fent írt községben (Kehidán) található házaknak a külön házszámok, tulajdonosok, lakásuk és építésmóduk szerint e házak osztályozásával együtt a házadó számára." 88 Uo. „Kapornaki járás jövödelmiadó öszveírása 1851/2-ik évre", Kehida.
