Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Molnár András: Deák Ferenc birtokai

ha nem adott-e okot Huszár valamely igazságtalanság, vagy helytelen szigorú­ság által ezen hírre, s emlékeztesd őtet arra, mint én néki szóval is mondottam: hogy inkább éltűröm kicsiny káromat, mint sem hogy szigorúsága miatt a szállongva nagyobbodó hír által meggyaláztassam, s mond meg néki, hogy igen rossz számolást vezet irányomban, ha azt gondolja, hogy a jövedelemnek bármi áron szaporítását szeretem, s hogy nekem mindegy, akármi csorbát szenvedjen jó nevem, csak a gazdaság jó folyjon. — Elgondolhatod kedves Sógor, alig lepett meg valami életemben bosszantóbban, mint Zárkának ezen híre, mert már abból: hogy azt Zárka is tudja, azt kellett következtetnem, hogy az már gyalázatommal minden szájon forog. — Ha Antal el tudott gazdálkodni anélkül, hogy ilyen hírre okot adott volna, el lehet gazdálkodni Huszárnak is —, ha pedig ez a gazdálkodástól el választhatatlan, akkor inkább abban hagyom a gazdál­kodást, s életemben soha nem kezdek bele, minthogy ilyeneknek kitegyem magamat. — Már azt is igen restellem, ha Kehidai cselédjeim mind megváltoz­nak, mert évenként cselédet cserélni nem szeretek, s mindég azon kétség furdal, hogy azok változása nem egyedül a munka terhe miatt történnék, azonban erről addig, míg haza megyek szóllani nem tudok, s nem igen akarok a cselédek meg tartásába vagy elbocsátásába avatkozni, mert a körülményeket, sőt még a cselédeket magokat sem ismerem —, de a jobbágyokra nézve, noha jól tudom, hogy azok közül igen sokan csalnak és magokon ahol csak lehet, az én kárommal iskönnyítenek, noha tudom azt is: hogy hűséget és hálát tőlök várni balgatagság volna, a szigorúságot s ellenök a törvények szoros rendelete szerinti eljárást csak a legnagyobb szükség esetében engedem meg. — El ne felejtse Huszár: hogy a jobbágyok is a törvény rendeletéhez szorosan ragaszkodva nékem bosszúságot és hátramaradást könnyen okozhatnak, különösen a vető szántás­ban, majd ha úrbér szerint egy héten csak fél nap szánt a Kehidai jobbágy vetőre, többel pedig nem tartozik, meg látom, mikor végzi el Huszár az őszi vetést, eddig két nap is szántott egy héten. [...] Ezen vető szántási tekintet miatt [nézettl el Antal is holmi apróságokat a jobbágy[oklnak —, az elnézendő apróságok közé azo[nlban a felettébb rosszul végzett munkát én sem akarom érteni. —Vizsgáld meg tehát kérlek e dolgot, s ha a hírnek bármi alapja van, azt rögtön orvosold, s Huszárnak kösd lelkére, azt ami szükséges, hogy nékem kellemetlenséget ne okozzon, s levelem tartalmából mondj el néki annyit, amenn[yitl szükségesnek látsz, sőt ha hibában találod [...] részben, mindent elmondhatsz —, Kehidai gazdaságomról Huszár néha ír egy levelet, de nemigen ír kimerítőleg, így például még azt sem tudom: kukoricám mennyi lett, krumplim ki van-e szedve, a mag rozs hogyan fizetett?" Deák Ferenc aggódó levelére nem is a sógora, hanem Csány László, a közeli barát válaszolt (aki 1842 karácsonyát Oszterhuber Józseféknél töltötte), 1843. január 8-án kelt levelében: „A kehidai jobbágyoknak nyugtalansága valami gazember agyában készült mese, miről Zárka úr, ha magának időt vőn tudako­lózni, bizonyosan meggyőződött volna. Szívökben mit éreznek Ők, annak tudása Istené, de nyugtalanságot, elégedetlenséget Antal halála óta nem nyilvánítot-

Next

/
Thumbnails
Contents