Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Molnár András: Deák Ferenc birtokai

Erzsébetre (valamint az ő leszármazottaikra) ruházta át kehidai, felsőkustáni, koppányi, orbányosfai és nemesapáti birtokainak tulajdonjogát. Döntését azzal indokolta, hogy kisebbik fia, Deák József, hivatkozva saját gazdaságának gondjaira, nem akarta vállalni az adósság egy részének átvállalását, míg Ferenc körülményei rendezettek, és jelentó'sen gyarapította vagyonát a feleséggel kapott hozomány is. Deák Ferenc és felesége az örökeladási szerződésben vállalták, hogy az „ősi javakat" tehetségükig megtartani igyekeznek.

39 1803. május 24-én Kehidán osztályos egyességben osztozott meg az apai és anyai örökségen Deák Ferenc és József. Ebben, az előző szerződéshez képest, engedményeket tett az idősebb testvér. Neki jutott a közös örökségből a „söjtöri és tófeji határokban levő nemes udvarhely, a majorságbeli és jobbágyülések azokhoz tartozó szántóföldekkel, rétekkel, szőlőkkel", József kapta a tárnoki és hahóti birtokot a muraközi szőlőkkel. (Ez utóbbiak ugyan nagyobb kiterjedésűek voltak, de Ferenc földjeinek és rétjeinek minősége jobb volt, és Söjtört is tehetősebb jobbágyok lakták, így mindkét testvér hasonló haszonra számíthatott.) Megengedték egymás birtokain a legeltetést és faizást, az Aszúvölgyi pusztában fekvő birtok pedig osztatlanul, közös használatban maradt. Az anyai örökségre nézve a következőkben egyeztek meg: miután Ferenc azokat az adósságokat, amelyek a kehidai, koppányi, nemesapáti, orbányosfai éskustáni javakon feküdtek, magára vállalta, és ezeket a jószágokat „anyai engedelembül" birtokába is vette, további 20 esztendőre „zálogképpen" magánál tarthatja. A 20 év leteltével, amennyiben József az átvállalt adósságok felét kifizeti, Ferenc osztály alá bocsájtja az anyai örökséget, éppen ezért a zálog ideje alatt a birtoknak egy része sem idegeníthető el a másik testvér beleegyezése nélkül.

40 Deák József Hertelendy Anna halála (1803. október 3.) után még elismerte az egyezséget, de bátyjának halála (1808. január 25.) után, a megye 1808. március 28-i gyűlésén azzal a kéréssel állt elő, hogy utasítsák Hertelendy Györgyöt, Deák Ferenc árváinak gyámj át az anyai örökség elosztására, és adják a kezére a családi birtokokra vonatkozó iratokat. A közgyűlés elutasította a kéréseit, csupán arra adott lehetőséget, hogy az iratokról másolatok készüljenek, az eredetieket pedig a megye levéltárában helyezzék el (ez utóbbinak azonban nincs további nyoma a megye jegyzőkönyveiben).

41 1808. augusztus 9-én kelt beadványában az 1803-as osztály érvényességét támadta Deák József, azt állítván, hogy az „csalárdságos" módon készült, azzal a céllal, hogy őt az anyja és a bátyj a kifúrja a jussából.

42 A megye 1808. november 28-i közgyűlésén ismét tiltakozott amiatt, hogy „azon conditioknak, melyek alatt a kehidai, kustányi, koppányi, nemesapáti és orbányosfai közjavakat 38 ZML Zalavári konvent hiteleshelyi levéltára. Protocollum Q. 152—156. p. 1799. július 16. (a bevallás) és Fasc. 103. No. 6643. (A szerződés egyik eredeti példánya). *° Az osztályos egyesség hitelesített másolata: ZML Kgy. ir. 1809. március 6. 8. sz./l. melléklet. 41 ZML Kgy. jkv. 1808. március 28. 123/65. sz. (256—258. p.). tí ZML Kgy. ir. 1809. március 6. 8. sz72. melléklet.